Miklós
-7 °C
4 °C

Őskutyák nevelhették az ősembert

2002.05.07. 09:00
Meglehet, hogy a kutyák tanítottak meg új dolgokat az embernek több mint 100 ezer évvel ezelőtt, s ezzel elősegítették az emberiség ugrásszerű fejlődését, ami a modern kultúra és társadalom kialakulásához vezetett.
"Úgy véljük, hogy számos erő játszott közre az anatómiailag és viselkedés tekintetében modern ember kifejlődésében, s az egyik kulcsfontosságú tényező az őseink és a farkasok közötti szoros kapcsolat volt" - mondta a Reutersnek az Ausztráliai Múzeum egyik vezető kutatója, Paul Tacon, aki Colin Pardoe biorégésszel együtt adta közre ezt az elméletet a Nature Australia című folyóiratban.

Az ősember legjobb barátjának nagy része volt abban, hogy az emberek fennmaradhattak és fejlődni tudtak. Ennek az állításnak a magva - mutatnak rá a tudósok - az az egyre meggyőzőbb régészeti és genetikai bizonyíték, hogy ez a partneri kapcsolat legalább 100-130 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, vagyis sokkal régebbre, mint eddig általában gondolták.

Vizelés helyett képzőművészet

Az ember erős territorializmusát a többi főemlős nem osztotta. A farkasok és a kutyák ellenben mindig vadul védték területüket. Ez a tulajdonság nemzedékek együttélése után valószínűleg átragadt az emberre. A sziklavéséssel és a kezek kontúrrajzaival az ősember a területét jelezhette, nagyrészt ugyanúgy, ahogy a kutyák vizeléssel jelzik területüket. Minthogy az ember szaglóérzéke gyengült - talán azért, mert a háziasított farkasokra kezdett támaszkodni -, a szag alapján végzett megjelölésnek logikus alternatívája lett a határkijelölés vizuális és tartósabb módja. "Végül ez vezetett ahhoz, hogy körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt kifejlődtek a figuratív művészetek", mondta Paul Tacon.

A farkasokkal együttműködve nagyvadat könnyebb volt ejteni, s az ember ennek a vadászatnak köszönhetően tudott fennmaradni kevésbé barátságos környezetben, sivatagokban és sarkvidékeken.

Társas kapcsolatok tanulása

A legnagyobb jelentősége talán annak az elméletnek van, miszerint az emberek közötti kapcsolatok kialakításának módjaira is rájött az ember, miután megtanulta, hogy a farkasokkal hogyan férhet össze és aztán hogyan háziasíthatja őket. A főemlősöknél az anya-gyermek kapcsolat természetszerűleg jó, de az ugyanazon neműek között nincs erős kapcsolat. Lehetséges, hogy az emberek közötti baráti viszony kialakulásának útját az ember és a kutya együttműködése egyengette.

Ember a Holdon

"A fennmaradás tekintetében ez óriási előny, mert felgyorsítja az embercsoportok közötti eszmecserét, a tárgyi kulturális cserét és természetesen a gének áramlását - mondta Paul Tacon. - Az együttműködésnek hihetetlen tettek köszönhetőek, például az, hogy el tudtunk jutni a Holdra".

Legjobb barátjának, a kutyának, az ember többet köszönhet, mint amennyit elismer, s ez a kérdés sokkal alaposabb tanulmányozást követel, vélik a kutatók. A legutóbbi időkig úgy gondolták a tudósok, hogy a kutyát csak 14 ezer évvel ezelőtt háziasította az ember. Nagy-Britanniában 400 ezer éves, Kínában 300 ezer éves és Franciaországban 150 ezer éves farkascsontokat találtak emberi csontok mellett, de ezeket annak jeleként értékelték, hogy az emberek meg szokták enni őket.

Paul Tacon azt mondja, hogy az ember fejlődésének megértésében mutatkozó hiányok pótolhatók új kérdések felvételével. "Mi új perspektívából tekintünk a múltra - jelentette ki. - Ha egyre több szemszögből értelmezzük a múltat, jobban meg tudjuk közelíteni azt, hogy pontosan mi történt".

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.