Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Teleklónozással a kvantumtitkosítás ellen

2006.02.20. 16:45
A kvantumtitkosított adást a fizika törvényei védik. Pontosabban mégsem: japán és angol fizikusok kiskaput építettek, és sikeresen lehallgatták.

A Tokiói Egyetem és a Yorki Egyetem munkatársai sikeres kísérletet hajtottak végre egy eljárással, amellyel lehallgatható a kvantumadás. Braunstein és Furuszava professzorok illetve csapatuk teleportációt és teleklónozást ötvöző módszerrel másoltak le egy lézernyalábot.

A teleklónozás, amelyet először sikerült kísérleti úton megvalósítani, hatékonyabb a teleportációnál: a helyi klónozás és teleportáció kombinációja helyett összetett részecske-összefonódáson alapul.

kapcsolasi rajz
Bonyesz

"A kvantummechanika segítségével olyan dolgokat tehetünk, amelyeket korábban lehetetlennek gondoltak. 1998-ban részt vettem a kvantumteleportációval kapcsolatos első amerikai kísérletekben, amelyekben anélkül továbbítottunk fénysugarakat, hogy azok átkeltek volna a két pont közötti fizikai közegen" - mesél Sam Braunstein, a Yorki Egyetem számítástechnikai fakultásának professzora.

"Ez a kísérlet annak a munkának a kiterjesztése. Nehéz megmondani, hogy csak a kormányok és nagyvállalatok vagy mindenki számára megváltoztatja majd a világot. Minden új protokoll olyan, mint egy újszülött, fejlődnie kell, de azt biztosan tudjuk, hogy ezzel le lehet hallgatni kriptográfiai csatornákat."

A kvantumkriptográfiát azért tekintik szuperbiztonságosnak, mert mindenfajta lehallgatási kísérlet azonnal nyomot hagy az adáson, az információt hordozó részecskeállapotot ugyanis a mérés megváltoztatja.

"A kvantum-kriptográfiai protokollok olyan biztonságosak, hogy nem csak kimutatják a lehallgatást, de azt is, hogy hol, mennyi információ szivárgott ki. A teleklónozás segítségével most már a lehallgató kiléte és helye elfedhető." - mutat rá Braunstein.

A teleklónozás és teleportáció immár nem csupán elméletben léteznek, William Shatnerek egészben teleportálásától azonban egyelőre beláthatatlan távolságban vagyunk.

Braunstein azonban biztat: "Jelenlegi tudásunk szerint hihetetlenül bonyolult, mai technikai fejlettségünk szemszögéből gyalázatosan nehéz dolog lenne. De száz év múlva? Ki tudja."