Judit
3 °C
6 °C

Mint lazac a vízben

2000.04.11. 17:37
A brit kormány a genetikailag módosított lazacok ügyét tárgyalja. A halakat már az év végére emberi fogyasztásra alkalmasnak találhatják. A genetikailag módosított (gm) lazacok tízszer gyorsabban nőnek, mint társaik. Az angol tenyésztők szerint a halak veszélyesek. A kísérletek alatt kiderült: a génkezelt lazacok kevesebb utódot produkálnak, így az öngerjesztő folyamat odáig vezethet, hogy kijutva a tengerbe ,,megfertőzhetik" a tengeri állományt, és az egész populáció kihalhat.
A géntechnológiával kezelt halak harmadannyi befektetéssel jóval olcsóbban tenyészthetők
Régóta folyik a vita Angliában a genetikailag módosított lazacok forgalomba bocsátásáról, melyeknek tenyésztését még az előző brit kormány engedélyezte.

A lazacoknak most jó esélyük van arra, hogy az angol kormány törvényesen is lehetővé tegye tenyésztésüket. Ez a tény azért furcsa, mert az előző kormány engedélyezte ugyan a kísérletet, amit az akkori ellenzék bírált, de nem engedte a halak kereskedelmi forgalomba bocsátását, sőt jelentéseik szerint az ötven kitenyésztett példányt a kísérlet végeztével elpusztították. Most mégis felelevenítették a kísérleteket, mégpedig meglepő eredménnyel.

A genetikailag módosított halak (a lazacokat emberi növekedési génekkel kezelték) tízszer gyorsabban nőnek, mint társaik. Egy lazac általában három év alatt éri el azt a tömeget, amellyel már eladható, míg a gm-lazacnak mindössze 18 hónap szükséges ehhez. Átlag-méretük meghaladja a természetben élő társaikét, sőt sokkal előbb elérik az ivarérettséget. A géntechnológiával kezelt halak harmadannyi befektetéssel jóval olcsóbban tenyészthetők.

Gondokkal küzd a Dolly-t klónozó cég

Több mint 14 millió fontos veszteséget produkált az edinburgh-i illetőségű PPL cég, amely a világ első klónozott állatát, Dolly-t segítette a világra, valamint néhány hónapja öt malac klónozásával került a címlapokra. Mint ahogyan azt Dr. Ron James, a cég igazgatója elmondta a kísérletezés sajnos még igen drága mulatság, tavaly több mint 160 alkalmazottól kellett megválniuk. A cég jelenleg kormányzati segítségben reménykedik, amely előmozdíthatja holtpontra jutott szervklónozási programjukat. Ennek lényege, hogy a klónozott állatokban tudatosan kitenyésztett szerveket emberi alanyokba ültessék be. Ez a módszer, ha sikeres, megoldhatja a jelenlegi donorproblémákat.

A halak veszélyesek, mondják az angol tenyésztők, akik egyébként a génkezelt haltenyésztés engedélyezésével bevételükkel játszanak.

Az eddigi kísérletek alatt azonban számos probléma merült fel, amelyek összefoglalva a ,,Trójai gén" névvel ellátott elmélet fedez. A ,,Trójai gén" ez esetben nem más, mint a növekedésért felelős gén, amely akár egész populációk kihalásához vezethet. A kísérletek kimutatták, hogy habár a gm-halak gyorsabban és nagyobbra növekednek, valamint az ivarérettséget is előbb érik el, mint fajtársaik, lényegesen kevesebb ivarsejtet termelnek, ráadásul 1/3-a még az ivarérettség elérése előtt elpusztul.

A gm-lazacok nagyobb méretük miatt sokkal esélyesebbek arra, hogy párosodjanak, mint kisebb méretű társaik, ami a génkészletük gyors populáción belüli elterjedését okozza. A GM hal utódai szintén öröklik a szülő tulajdonságait, így jobb eséllyel párosodnak, viszont kevesebb utódot produkálnak, ez az öngerjesztő folyamat odáig vezethet, hogy az egész populáció kihalhat. Az elmélet a gyakorlatban is megállta a helyét, ahol a kísérletben résztvevő populációt egyetlen gm-hal kevesebb, mint negyven generáción belül kipusztított.

Szabadalmaztatott ember klónozás

1999 decemberében az Európai Szabadalmi Hivatal olyan módszer bejegyzését engedélyezte, amely elvben emberek klónozására is alkalmas. Ezt a ,,malőrt" állítólag a benyújtott dokumentumok felületes átolvasása okozta, amelyekben főleg főemlősök klónozásáról van szó, de nem kizárt az emberi lények sokszorosítása sem. Az ügy már csak azért is kínos, mert egyes állásfoglalások szerint az embriók klónozása donorszerv nyerése céljából nem etikus, mivel az embriót a megfelelő sejtek kivétele után el kell pusztítani. Az ellentábor azzal érvel, hogy a mesterségesen megtermékenyített, és fel nem használt embriókon való kísérletezés törvényileg engedélyezve van, azzal a kitétellel, hogy az embrió nem érheti el a 14 napos kort. Ezen az alapon a klónozott embrió sem jelent kivételt.

Az elmélet gyakorlati bizonyítási készteti arra a környezetvédőket, hogy a halak tenyésztése ellen harcoljanak. Habár a kísérleteket végző amerikai AF Protein nevű cég szerint kizárt, hogy a kitenyésztett halak a tengerbe jussanak, az angol tenyésztők tiltakoznak. Szerintük, ha a halak nem is jutnak ki a tengerbe, és nem ,,fertőzhetik" meg a tengeri állományt, félő, hogy a módszer engedélyezése után a szabadalom a konkurens norvég tenyésztők kezére jut.

Tudósok egy része szerint a manipulált halak nem okozhatnak különösebb gondot, hiszen a nagyobb termetű hímek a szintén módosított, ezért nagyobb termetű nőstényekkel fognak párosodni, így két egymástól elkülönült populáció jöhet létre, amely egy új alfaj, vagy akár egy új faj kialakulásához is vezethet hosszabb távon.

A vita egyelőre eldöntetlen, mindkét tábor erős, jól támogatott, és főleg nagyon jó érveket tud felmutatni. A kormány az év végére ígér döntést a forgalomba hozatalt illetően, ami akár történelmi jelentőségű is lehetne, ha nem tudnánk, hogy a genetikailag manipulált növényekből készült ételek már régóta ott virítanak a boltok polcain.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!