Árpád
-2 °C
9 °C

Élethosszabbító tudományok

2006.03.26. 11:22
Genetikus tervezés, kognitív képességeink gyógyszerekkel történő fokozása, őssejt-kutatás, öregedés elleni medicina, ember-gép szimbiózis. Valamennyi módszerrel meghosszabbítható a Homo sapiens élete. De vajon van-e jogunk hozzá? - merül fel egyre gyakrabban a kérdés.

Száz év átlagéletkor

Van, sőt, az emberiség erkölcsi kötelessége, hogy folytassa az intelligencia növelését célzó kutatásokat - jelentette ki egy nemrég tartott konferencián John Harris, a Manchesteri Egyetem Orvostudományi Intézetének bioetika professzora, tizenöt szakirányú könyv szerzője, a Journal of Medical Ethics periodika társ-főszerkesztője. "El kell érnünk ezekkel a technológiákkal, hogy az átlagos élettartam száz év felett legyen" - vonta le a meghökkentőnek tűnő következtetést arra a (közeljövőbeli?) világra utalva, ahol a ma még matuzsálemkorúnak számító embertársaink (majdnem) tökéletes mentális és fizikai állapotnak örvendenek.

Az élettartamot olyan hosszúra kell kitolni, amilyen hosszúra racionális, kivitelezhető keretek között megoldható - fejtegeti Harris. A megvalósításhoz "mesterséges" eszközök szükségesek. Ugyanakkor a technológia ilyen célú használata semmiben nem különbözik attól, mintha életeket mentenénk, betegségeket szüntetnénk meg vele. Az összes efféle kutatásfejlesztést sokkal erőteljesebben kellene az államoknak támogatniuk, mint teszik manapság. Már amikor támogatják, mert például az őssejt-kutatás ellenzői igen nagy befolyással rendelkeznek Washingtonban és más fővárosokban is.

Poszthumán szakadék?

#alt#

A nyolcvanas évek második felében a történelem végét konstatáló neves amerikai filozófus, Francis Fukuyama egy egész könyvet szentelt a témának (Poszthumán jövendőnk - A biotechnológiai forradalom következményei, 2002). Úgy véli a biotechnológia alapvetően megváltoztathatja az emberi lényeget, természetünket, hosszabb távon veszélyeztetheti szabadságunkat, méltóságunkat. Elvbarátja, a Bush elnök bioetikai tanácsához tartozó, azt 2005 végéig elnöklő Leon Kass már jó ideje sokkal drasztikusabb, nagyon szigorú szabályozást követelő húrokat penget...

Mások attól félnek, hogy a különböző élettartam-növelő technológiák a digitális szakadékhoz hasonló jelenséget idéznek elő: újabb, drámai egyenlőtlenségek alakulnak ki, melyek hosszabb távú következménye két, egymástól függetlenül fejlődő emberfajta. Például máris több szervezet hevesen tiltakozik a tanulást növelő gyógyszerek iskolai használata ellen.

Harris és az új technológiák hívei azzal érvelnek, hogy régóta elfogadtuk a hasonló jellegű beavatkozásokat. Csak akkor van értelme és joga a korlátozásnak, ha az alkalmazások bizonyítható károkat okoznak egészségünkben. A manchesteri tudós a mikroszkópot és az oltóanyagokat hozza fel példaként. Az emberiség javára váltak, egészségünket tökéletesítik, használatuk általánosan elterjedt, senki nem tiltakozik ellenük. Amennyiben morálisan elfogadjuk, valószínűsíthető, hogy idővel a most még új módszerekről is hasonlóan vélekedünk majd. Ki tiltakozna a magasabb élettartam és a jobb életminőség ellen? - teszi fel a kérdést. Nem a (transzhumanista és egyéb futurisztikus filozófiai rendszerekben, vagy például Ray Kurzweil által gyakran emlegetett) halhatatlanságról, az ezer évig tartó életről beszél: "az életmentés a halál hátráltatatása."

A jövő kapui

A nanotechnológia mellett öt főbb technológia körül bonyolódnak az évek óta tartó viták.

A genetikai tervezéssel többek között olyan, napjainkban egyre meghatározóbb jelenségeket kezelhetnénk időben, mint a túlsúlyosság, vagy a depresszió. Alkalmasint "hatástalanítanánk" az ezeket kiváltó géneket.

A kognitív képességeinket növelő gyógyszerek amellett, hogy nehezen megoldható problémák abszolválásában segédkeznének, átlagos mentális adottságainkat is fokoznák: intelligenciánkat, tanulási mechanizmusainkat. #alt#

Az őssejt-kutatás például a rákellenes küzdelemben hozhat jelentős áttörést. De azt is eredményezheti, hogy beteg szerveinket újakkal helyettesítjük.

A Kurzweil által hirdetett öregedés elleni orvostudomány egyelőre helyenként ködösnek tűnik, annyi azonban tény, hogy az egészséges életmódot célzó egyre tudományosabb módszerek rendszeres alkalmazása növeli az élettartamot.

A kibernetikus megoldások hatékony és rendkívül gyors, az intelligencia bizonyos jeleit tanúsító számítógépeken alapulnak. Nem világos, hogy szószólói miként képzelik el a kétfajta - emberi és gépi - intelligencia szintézisét.