Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Landolnak vagy nem landolnak?

2006.08.02. 19:54
Ritka természeti jelenségek eredményei, ufó-leszállópályák nyomai, esetleg tréfás emberi alkotások - eleddig ezek a verziók merültek fel az első pillanatra rejtélyesnek tűnő agrárművészeti képződmények kapcsán. Pedig alighanem a legegyszerűbb megoldás körül illene kutakodni.

A gabonakörök létezését először a hetvenes évek végén kürtölte világgá a sajtó, születési helyük (akárcsak megannyi más szubkultúráé) Nagy-Britannia. Előbb csak a szigetország lakói tapasztalhatták meg a rejtélyes, rendre gabonaföldek kellős közepén feltűnő geometrikus mintázatokat, melyeket a termény módszeres meghajlításával alakítottak ki akkor még rejtélyesnek tűnő erők. Később persze a dolog elterjedt az egész világon: Nyugat- és Kelet-Európa is hamar követte a mintát (Kelet-Európában a jelenség gondosan kivárta a rendszer szétdőlését, a rendőrállam megenyhültét, s ami talán a legfontosabb, a téeszalapú szocialista mezőgazdaság meg a mezőőr éberségének hanyatlását), és persze az Újvilág sem maradhatott ki a sorból. A korai időkben még egyszerű kör alakú foltokat vettek észre a jelenség felfedezői - akik a dolog természetéből adódóan mindenekelőtt mezőgazdasági vagy egyéb pilóták voltak: a jelenség ősidőkbe visszanyúló történetiségét valló (egymással is hevesen vitatkozó) gabonakörhívők később kedvtelve állították, hogy a (mindig is létező) gabonakörök észlelésének komoly korlátja volt, hogy ezeket igazán csak felülről lehet látni és megörökíteni - ezért a katonai és polgári (mindenekelőtt a mezőgazdasági és meteorológiai) repülés elterjedése előtt nem lehetett elvárni polgártársainktól holmi egzakt gabonakör-észleléseket. Csak éppen azzal a jó pár évtizeddel nem tudnak elszámolni, ami a repülés XX. század eleji elterjedése és az első gabonakörök felfedezése között eltelt. Ha korábban nem is dokumentálták őket, első észlelésük után számuk egyre csak gyarapodott, s alakjuk is mind bonyolultabb lett. A kezdeti, egyszerű kör után jöttek az ellipszisek meg a gyűrűs alakzatok, melyeknél a gyűrű belsejében, illetve a gyűrű mentén éppen ellentétes irányba (az óramutató járásának megfelelően, illetve azzal ellentétesen) dőlt az életet adó növény, végül megjelentek a gömbölyded formákhoz társuló szárak, melyek végképp zavarba ejtették a naiv észlelőket.


Gabonakörök

Landolnak már

Az adódó magyarázatok sokáig a kézenfekvő körben mozogtak, s az informális cereologista (igen, már neve is van a fiatal kvázitudománynak) hierarchia legalján álló ufókutatók adták a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb és leginkább közhelyes megfejtést. Hát persze, már megint a mi kedves kis szürke (zöld?) barátaink szórakoznak velünk, amikor pont az érésben lévő búzába, árpába, rozsba bírják leparkolni ionmotoros verdáikat. Az efféle értelmezés csodája, hogy szinte cáfolhatatlan - hacsak nem vesszük elő azt az átlátszó érvet, hogy ufók nincsenek is (ami az UFO szó eredeti etimológiáját tekintve - azonosítatlan repülő tárgyak - biztosan nem is igaz). A minket szondázgató idegenek technológiája csökött agyunk számára felmérhetetlen, így azután nem kell csodálkozni, hogy a gabona a leszállás után nem pörkölődik meg, nem is törik, csupán hajlik - az meg végképp nem a mi dolgunk, hogy megítéljük, vajon egy felfoghatatlanul bonyolult űrobjektum miért épp a szomszéd zabföldjén hagy különös féknyomokat. A józan többség persze ezúttal is legyintett a régi nóta hallatán - különösen, amikor számos notórius észlelőt éppen gabonatáblák közelében, a körök születése közben raboltak el és kényszerítettek szexre pajkos ufólányok és -fiúk. A felvilágosultak sokkal meggyőzőbb magyarázatokkal traktálták egymást, no és a jelenség okára kíváncsi közvéleményt. Egyesek szerint a gabonaköröket nagyfrekvenciás hullámok hozzák létre - a magasabb frekvenciák bonyolultabb ábrákat, vagy ha tetszik, komplex mandalákat állítanak elő. Mások szerint műholdakról bombázzák speciális mikrohullámú sugarakkal a Földet - gyermekkorunk jugoszláv Blendi fogkrémének mellékletében pont ezzel a trükkel próbálkozott a gonosz Korksz. Még ennél is viccesebb az a teória, amely szerint a köröket sündisznók, szarvasok vagy más állatok hozzák létre üzekedés, illetve párzási tánc közben (érthetetlen, hogy miért pont szegény sünöket vették elő - mindenesetre a helyzet addig fokozódott, hogy az angol sünbarátoknak személyesen kellett védelmükbe venni a kis büdös rovarevőket). Egy még ennél is csodásabb megfejtés szerint a körök okozói a szuperszonikus repülőgépek, melyek nagy magasságban ürítik ki a klozett tartalmát, amely tömbbé fagyva, egyben zuhan rá a gabonatáblára, majd a lenyomat létrejötte után aljasul elolvad. Ezenkívül szóba jöhetnek még földbe fúródott, fel nem robbant második világháborús bombák utólagos detonációi, a földünket behálózó rejtélyes erővonalak (Ley-vonalak) csomópontjai, s persze az is elképzelhető, hogy egyfajta bolygószintű poltergeist jelenséggel van dolgunk, vagy a megrepedt ózonlyuk alatt keletkeznek holmi beláthatatlan légkörfizikai zavarok.

A legkidolgozottabb paratudományos teória a magyarul természetesen az Édesvíz kiadó gondozásában, a J. Randles - P. Fuller szerzőpáros Gabonakörök című (eredetileg 1990-ben megjelent - s ez esetünkben módfelett fontos) munkájában olvasható. Ez egy bizonyos Terence Meaden nevű meteorológus nevéhez fűződik, aki szerint a gabonaköröket elektromos töltésű, gerjesztett (ionizált) légörvények hozzák létre - eme plazmaörvény rendkívül nagy energiájú jelenség, általában a légkörben keletkezik és onnan ereszkedik le - mit ad isten, már megint csak a gabonaföldekre. A jelenség arra is jó (lenne), hogy mintegy újabb megoldást kínáljon a korábbi évtizedek ufóészleléseire - ám ez még csöppet sem bizonyítja létét, bármit is gondolnak róla a hívő cereologisták. A fenti könyv mindenesetre abból a szempontból hasznos, hogy szinte kimeríthetetlen tárháza a nyolcvanas évek brit médiahisztériájának. A faktoidok között szerepelt fehér, zselészerű anyag, mely súlyos légzési nehézségeket okozott felfedezőinek, más híradások szerint a körök rendre emberi készítésű objektumok (utak, villanyoszlopok stb.) mentén helyezkednek el (ennek, mint látni fogjuk, meg is van a maga oka). Egyesek a körökből eredő csicsergő hangról tudósítottak, a Sunday Times egy 1989-ből származó megdöbbentő híradása szerint pedig az egyik kör közepén (P. Attila helyett) egy gabonaszáron csüngő döglött legyet fedeztek fel, amelyet egy rejtélyes erő csapott agyon - igaz, ugyanezen orgánum szerint a köröket teremtő misztikus erő reagál a tudósok tudat alatti gondolataira is. Más lapok szerint a kutatók azt is tapasztalhatták, hogy vérük hirtelen kikristályosodik (ez még az Androméda-törzs című sci-fi klasszikusból származhat), illetve a körök léte élelmiszer-tartalékaink véges voltára figyelmeztet minket. Ez utóbbinak némiképpen ellentmond ama hisztéria, melynek keltésében a People járt az élen: a gabonakörök fertőzöttek, éppen ezért sürgősen ki kell vonni őket a "táplálékláncból".


Gabonakörök

Ritka búza

A médiacirkusz közepén állt elő két angol úriember a magyarázattal. A második világháborús veterán Doug Bower és barátja, Dave Chorley bevallotta, hogy 1978-ban ők találták ki és alkották az első gabonaköröket, viszonylag egyszerű eszközök segítségével. Kezdetben nem kapták meg az általuk vágyott publicitást, így azután 1981-ben egy olyan helyen készítették el művüket (ez az úgynevezett "winchesteri puncsostál"), amely kiválóan belátható a környező autóutakról. Bower alighanem a sírba is magával vitte volna titkát, ha - saját bevallása szerint - felesége féltékenysége nem készteti annak megvallására. Utóbb a nagy nyilvánosság előtt, a tévében is szemléltette tudományát: állítása szerint egy alig több mint egyméteres lécdarab és némi kötél segítségével simán létrehozható egy durván két és fél méter átmérőjű kör - egy ennél ötször nagyobb objektum megalkotásához pedig csupán két ember negyedórás összehangolt munkája szükséges. Természetesen nagy volt a felzúdulás - mindenekelőtt a hívők körében, akik persze korábban is emlegettek hamisításokat, és éppen ezért minuciózus leírásokkal próbálták megkülönböztetni a hamisítók munkáit az állítólagosan természetes eredetű köröktől. Legfőbb érvük persze az volt, hogy ilyen bonyolult alkotásokat képtelenség pusztán emberi erővel, s ráadásul oly módon létrehozni, hogy ne sérüljön meg közben a környező gabona is (mellesleg ugyanez, ti. a bonyolultság volt az ellenérv a Meaden-féle örvényelmélettel szemben is). Az efféle kihívásokra persze könnyedén lehetett válaszolni, s hamarosan kiterjedt, jól mediatizált versengés kezdődött az ügyesebb, kreatívabb gabonakör-építők között. Utóbb ők is létrehozták a maguk fórumait: a legjobb, legnépszerűbb ezek közül a circlemakers.org, ahol a szakmai trükkök és elkészült alkotások valóságos tárháza lelhető fel. A gabonakör-építőknek olykor még arra is van idejük, hogy megvicceljék a fentebb méltatott elkötelezett cereologistákat: egy alkalommal megörökítették, amint Terence Meaden nagy komolyan igazolja, hogy az előző éjjel általuk jól dokumentáltan elkészített gabonaalakzat "valódi", azaz "természetes" eredetű. Az is gyorsan kiderült, hogy valamennyi, emberi kéz által reprodukálhatatlannak ítélt mintát képesek elkészíteni a speciális land art művelői, s ennek sajátos vetélkedőkön is tanújelét adták: egy 1992-es, az Arthur Koestler Alapítvány által támogatott versenyen például a győztes (három helikoptermérnök) pusztán PVC-cső, kötél, létra és egy állvány segítségével hozott létre korábban utánozhatatlannak hitt mintákat. A "gabonakör-hamisítók" állításait egy ideig cáfolni próbálták: lehetetlenség, hogy emberi tevékenység közben meg ne sérüljenek az érett kalászok, illetve hogy ne hagyjanak a mintázatból kimaradó részeken jól látható nyomokat a gabonában - ám a búzaformázók azt is igazolták, hogy némi óvatosság, illetve a búzában már meglévő (kerék)nyomok használata mellett bízvást elkerülhető a nem kívánt rongálódás.

A verseny idővel mind gyönyörűbb mintázatokat eredményezett: ilyen például az 1996-ban Stonehenge mellett létrehozott Julia Set, amely igen tekintélyes méretű (kb. 270-szer 150 méteres) és összesen 151 különböző méretű kört tartalmaz szabályos alakzatba rendezve. Méltó párja a Triple Julia Set, amelyet még ugyanazon hónapban hoztak létre Avebury mellett (Windmill Hill). A minták az új évezredben még komplexebbek lettek: előbb a divatnak megfelelően a fraktálgeometriai alakzatok, majd a háromdimenziós objektumok használata dívott. A gyakorlott szakembereket idővel tárt karokkal fogadta a reklámszakma is: számos kampány része lett egy-egy gondosan ki-vitelezett gabonakör.

Ítél a nép

Hazánk természetesen e kategóriában is bekerült a nemzetközi hírkeringésbe - magától értetődő módon itt is megjelentek az önjelölt körkészítők, akik 1992 őszén a Magyar Televízió egyik műsorában szemléltették körkészítésbéli jártasságukat: az általuk létrehozott alakzat rendes médiahisztit keltett a magyar nyilvánosságban, míg a készítők kellő dokumentáció mellett le nem buktatták saját magukat. A két agronómushallgatót, T. Gábort és D. Róbertet ezek után feljelentette a károsult Aranykalász Mgtsz, amely nem kevesebb mint 630 ezer forintot követelt a két fiataltól - ennyire taksálta ugyanis a 36 méter átmérőjű gabonakör által a közös gazdaságnak okozott veszteséget. A bíróság megállapította, hogy a két körgyártó legfeljebb 6 ezer forintra büntethető, a maradék (a cég által amúgy is erősen túlbecsült) kár pedig a környékbeli lakosságnak tulajdonítható, amely (főképp a közeli Székesfehérvárról) ezrével zarándokolt a helyszínre. A dolog megtette hatását, a magyar gabonakör-készítők azóta sem jeleskednek a műfajban - meglehet, népünknek van egyéb gondja-baja is, mintsem hogy efféle hívságokkal veszkődjön.

S minő meglepetés: a sok csalódott mellett maradtak még olyanok, akik megannyi leleplezés ellenére hisznek abban, hogy akad még tiszta búza a sok ocsú között. Ők és csakis ők tudják, hogy léteznek meg nem hamisított ősi gabonakörök is - okozzák bár azokat pajzán sündisznók, satufékkel landoló ufók vagy rejtélyes, forgó plazmagömbök. A kör bezárult.

Barotányi Zoltán
Magyar Narancs