Bence
11 °C
25 °C

Interjú egy majommal

2007.05.31. 16:00
Az ABC News riportere elbeszélgetett a The Great Ape Trust alapítványnál nevelt törpecsimpánzzal, Kanzival. Nem, ez nem vicc, a szervezetnél már évtizedek óta tanítanak majmokat kommunikálni. Az alapítvány szakemberei szerint kutatásuk az emberi tanulás megértésében is segíthet.

Ma este adják le az ABC-n azt az interjút, amit a csatorna riportere készített Kanzival, aki DNS-ét tekintve 98 százalékban ember, de az állathatározók bonobóként, vagyis törpecsimpánzként tartja számon. Az ABC munkatársa, John Berman szerint az iowai Des Moinesben élő majom értette az angol beszédet, például amikor megkérdezték tőle, hogy kér-e kávét, hevesen bólogatott.

Kanzi itt még kicsi volt (kép: textually.org)

Korán kell kezdeni

Az alapítvány hét bonobót és három orángutánt tanított kiskoruk óta arra, hogy az emberekkel kommunikáljanak. Egyes majmoknál az ilyen irányú próbálkozások kudarcba fulladtak, mások viszont meglepően jól haladtak – mind közül a 26 éves Kanzi volt a legfogékonyabb. Az állatok egy 350 lexigramot (egy-egy szó jelentését jelképező ábrát) tartalmazó kódtábla segítségével mutogatják el mondandójukat, és állítólag értik, amit angolul mondanak nekik. Berman beszámolója szerint Kanzi például egy doboz bonbonra a "meglepetés" szót használta.

"Minőségileg nincs sok különbség a nyelveink között" – állítja Bill Fields, aki évek óta dolgozik a bonobóval. Fields szerint a majmok tanításban az a legfontosabb, hogy még igen fiatal korban elkezdjék, akárcsak az emberi kisbabák esetében. A lexigramos technikát 1971-ben fejlesztették ki, és bár az állatok nem képesek olyan hangképzésre, mint az ember, az ábrákkal ki tudják fejezni magukat. Ennek ellenére Fields megesküszik rá, hogy hallotta már, amint Kanzi azt mondja: "thank you".

"Kávét kérek, két cukorra, tej nélkül!" (kép: greatapetrust.org)

Pár tízezren maradtak

Az alapítvány másik munkatársa, Rob Shumaker húsz éve ismeri az Azy nevű óriás hímorángutánt. "Amikor beszélgetünk, a hétköznapi szókincsemet és gesztusaimat használom" – fogalmazott Shumaker Bermannak. A kutató szerint ezek az ember-majom diskurzusok segíthetnek többet megtudni az állatokról. "Kanzi meg tudja mondani, ha fáj a hasa, a feje, vagy ha egyedül szeretne lenni" – erősítette meg kollégáját Fields. A tudós szerint eredményeik a csecsemők tanulásának megértését célzó kutatásokban is felhasználhatók.

A projekt áttételesen a majmok megmentéséért küzdőknek is hasznukra válhat. Shumaker úgy véli, az alapítvány majmait övező médiafigyelem rávilágít arra, hogy milyen okos állatokról van szó, és arra sarkallhatja a közvéleményt, hogy vegyék komolyan e fajok fennmaradásának jelentőségét. Jelenleg 50-55 ezer orángután él vadon, a bonobók számát pedig 10 és 50 ezer közé teszik. Más csimpánzfajokat ennél is jobban fenyegeti a kihalás veszélye.