Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Megállapították a világegyetem korát

2003.02.12. 13:13
Az év legnagyobb tudományos áttörésének tartják a csillagászok azokat a felvételeket, melyeket a NASA egyik űrszondája készített a világegyetem mikrohullámú háttérsugárzásáról. A mérések szerint az univerzum 13,7 milliárd éves - plusz-mínusz százmillió év -, és csaknem háromnegyedét misztikus sötét energia alkotja.
A kedden nyilvánosságra hozott képeket a NASA mikrohullámú anizotrópiás űrszondája (Microwave Anisotropy Probe, MAP) készítette az elmúlt 12 hónapban; eddig ezek a legrészletesebb felvételek a fiatal univerzumról, ráadásul ezeken már a teljes égbolt látható, nem csak annak egy szelete.

Sötét erő

Charles Bennett, a NASA Goddard űrközpontjának munkatársa és csapata a felvételek alapján előre nem várt pontossággal tudta megállapítani az univerzum korát. A mérések szerint a világegyetem 13,7 milliárd éves, plusz-mínusz százmillió év. Korábban a kutatók csak meglehetősen pontatlanul, 12-15 millárd évre tudták becsülni az ősrobbanás óta eltelt időt.

NASA/WMAP Science Team

A szonda mérései szerint az univerzum négy százalék "hagyományos" anyagot, és 23 százalék ismeretlen sötét anyagot tartalmaz. A maradék 73 százalékot a sötét energia adja; a tudósok feltételezik, hogy ez a misztikus erő a világegyetem tágulásának elsődleges oka. A legnagyobb meglepetés, hogy a legelső csillagok a mérések szerint csupán 200 millió évvel az ősrobbanás után jöttek létre, azaz jóval előbb, mint azt a kozmológusok korábban feltételezték.

Ősfény

A kozmikus háttérsugárzás gyakorlatilag az ősrobbanás fényének maradéka, bár a hullámok az évmilliárdok során legyengültek, hullámhosszuk megnövekedett, így már csak a mikrohullámú tartományban mérhetők. A kozmológusok elmélete szerint 380 ezer év kellett ahhoz, hogy az ősrobbanás után az univerzum annyira lehűljön, hogy létrejöhessenek az atomok; ekkor indultak útjukra a ma mikrohullámként mért sugarak is.

Ezt a háttérsugárzását első ízben a COBE műhold (Cosmic Microwave Background Explorer) mérte, 1992-ben. Azóta a csillagászok egyre érzékenyebb műszerekkel vizsgálják ezeket a hullámokat. A későbbi eredmények többek között azt is megerősítették, hogy az univerzum egyre nagyobb sebességgel tágul. Ezek a mérések azonban csak az égbolt egy-egy szeletére terjedtek ki.

Polarizált

NASA/WMAP Science Team
A MAP, vagyis újabb nevén WMAP - a szondát ugyanis nemrégiben átnevezték Wilkinson Microwave Anisotropy Probe-ra, a tavaly szeptemberben elhunyt David Wilkinson kozmológus tiszteletére - azonban a Földtől másfél millió kilométerre lévő megfigyelőpontjáról képes volt feltérképezni a teljes égbolt mikrohullámú háttérsugárzását, ráadásul a COBE felbontásának 35-szörösével.

A szonda - amellett, hogy további adatokat szolgáltatott a sugárzás hőmérséklet-ingadozásairól - megmérte a mikrohullámú háttérsugárzás polarizációját is. A kozmológusok régóta feltételezték, hogy a sugárzás polarizált, de erről csak tavaly szeptemberben tudtak megbizonyosodni. A WMAP a következő három évben tovább folytatja vizsgálatait.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!