A Malin Space Science Systems kutatói, Michael A. Caplinger és Michael C. Malin szerint az üvegházhatás természetes módon fokozódik a Marson.
Egy csepp, két csepp, öt csepp, meg tíz...
Caplinger és Malin Science magazinban megjelentetett tanulmányában a marsi sarkvidékekről 1999-ben és 2001-ben készített fotókat hasonlított össze. A huszonhárom hónapig tartó marsi év alatt a bolygó sarkvidékeit borító fagyott széndioxid jellemző formái látványos eróziónak indultak.
"Ez nem évszakra jellemző dolog. A széndioxid gyorsan olvad és a folyamat nem fog megállni" - mondta Caplinger. A kutató szerint a széndioxidot nem a legutóbb megfigyelt óriási homokvihar sodorta magával - ellenben úgy vélte, hogy az évszázadok során rétegekben lerakódott szárazjéggleccserek - a földi gleccserekhez nagyon hasonlóan - olvadás jeleit mutatják. Malinék a fotók vizsgálata során megállapították, hogy a szárazjégben található árkok szélesebbek és mélyebbek lettek az eltelt marsi év során.
Javuló éghajlat
Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy a Mars légkörének sűrűsége és széndioxidtartalma növekszik, fokozva az üvegházhatást, felmelegítve a bolygót. Ha ez így folytatódik, alig ezer éven belül a folyékony víz is visszatérhet a vörös bolygó felszínére, a leendő gyarmatosítók pedig oxigénmaszkkal, ingujjban sétálgathatnak a kősivatagban.
A szakma azonban nem egészen ért egyet Malinékkal. "Nagyon helyes megfigyelésről van szó, de a vizsgált időszak túl rövid ahhoz, hogy hosszú távon meg lehet jósolni a Mars legkörének változásait" - vélekedett Allah H. Treiman a houstoni Hold és Égitestkutató Intézet szakértője.