Vilma
-7 °C
4 °C

Ember a Marson

2000.09.15. 10:50
A Mars régóta izgatja az emberiség fantáziáját, de eddig még elérhetetlen álom volt. Persze a Holdra lényegesen könnyebb volt embert juttatni, igaz azóta nem sokat próbálkoztak vele. Most azonban elérhetővé vált a Mars meghódítása is, igaz ezt nem a közeljövőben tervezik, de az elkövetkezendő évtizedekben már esedékes lehet.
Az első és alapvető probléma az odajutás. A szakemberek szerencsére ezt már nem tartják teljesen lehetetlennek, habár az igaz hogy még komoly technikai fejlődést igényel. A probléma nem is az asztronauták odajuttatásával van, hanem inkább azzal, hogy ott hogyan tartózkodjanak.

A Marsra jutás nagy hátránya az időigényesség
A Marsra jutás másik nagy hátránya az időigényesség, nem csak a távolság miatt, hanem a két bolygó pályájának eltérése miatt. Nagyon ritkán fordul élő sajnos az az eset, amikor "ablak" nyílik a Marsra. Az ablak alatt értendő az, amikor a két bolygó közötti távolság a lehető legkisebb, azaz, amikor a legközelebb állnak egymáshoz. Ez az esemény átlagosan kétévenként következik be. Így nem valószínű, hogy túlságosan gyakran fognak a bátor felfedezők átruccanni a vörös bolygóra.

Nagy gondot jelent még a Marson lévő sugárzás szűrése. A kozmikus sugárzás, ami az egész univerzumban jelen van komoly egészségügyi károsodásokat okozhat az emberi szervezetben, rosszabb esetben halált is. Ezt a sugárzást a Föld mágnese mezeje megszűri, a Mars azonban nem rendelkezik ilyesmivel, tehát egy hosszabb ott tartózkodás alapvető feltétele, hogy megóvják a felfedezőket a sugárzástól. A hosszabb kiruccanás pedig akár két évre is nyúlhat, igaz ez még most nem valószínű.

A sugárzásvédelem megfelelő anyagokkal könnyedén megoldható, illetve megoldott. De a távolság miatt meggondolandó, hogy mivel tömik meg az űrhajót. Ezért egy ólombunker már eleve nem jöhet számításba. Másik lehetőség, ha sikerül egy olyan eljárást kidolgozni, ahol az asztronauták maguk állítják elő a szükséges anyagot. Ebben nyújthat segítséget az a felfedezés, amint egy amerikai tudós tett közzé. Ryan McGlothlin boszorkánykonyhájában összekotyvasztotta a sugárzásnak ellenálló téglát.

A szondák háborúja
Amíg még ember nem jut a vörös bolygóra folytatódik a szondák háborúja. A NASA és az európai űrközpont (ESA) komoly konkurenciaharcot folytat. A legutóbbi közös és sikertelen szondaküldés után mindkét fél egyedül vágott bele a Mars meghódításába, melynek eredményét 4 év múlva láthatja a nagyérdemű. A NASA 500 millió dolláros költséggel két szondát szeretne a Marsra juttatni, amelyek élet után kutatnak majd, az ESA ezzel szemben ,,csupán" 40 millió dollárt szán saját Beagle-2 nevű szondájára. A Beagle-2 a tervek szerint 2003 decemberében, vagy 2004 januárjában landol a Mars egyenlítőjének környékén, míg a NASA Athena nevű ,,mobil laboratóriuma", amei két egységből áll, egy-két hét késéssel érkezik európai kollegája után. Mindhárom gép meglévő vagy elmúlt élet jeleit keresi a bolygón víz és metán után kutatva, ami az élet elengedhetetlen kelléke illetve velejárója. A kiélezett küzdelemben mindenki igyekszik a legjobbat kihozni magából, amivel csak a tudomány nyerhet.
Olyan az egész, mintha a nagyi sütne valami finomat. A kutató cukorszerű anyagot kever össze lisztszerű anyaggal, az egészet egy formába tölti és kisüt, az eredmény egy fekete tégla, ami ellenáll a sugárzásoknak. A cukorszerű anyag polietilén, a liszteszerű pedig egyszerű szürke termőföld. A kutatás abból indult ki, hogy a hidrogén nagyszerűen megfelelne sugárzásvédőnek, csak sajnos a szállításával akadnak problémák, illetve a folyékony hidrogén előállítása sem a legegyszerűbb, főleg nem egy idegen bolygón. Ezért kellett olyan anyagokhoz nyúlni, amelyek nagymennyiségű hidrogént tartalmaznak. Így kerültek látótérbe a polimerek.

A polietilén talán az egyik legolcsóbban előállítható polimer, hidrogéntartalma pedig elég magas ahhoz, hogy védhessen a sugárzástól. A megfelelő polimer tehát megvan, de még így is túl nagy terhet kellene cipelnie egy esetleges űrhajónak. A finomítás végett tehát megpróbálták ötvözni valami olyannal, amit helyben is megtalálható lesz. Az első kísérletek szerint ha termőfölddel keverik a polietilént, majd elpárologtatják belőle a vizet, egy meglepően jó sugárzáselnyelő képességekkel rendelkező anyagot kapnak. A felhasznált termőföld pedig hasonlatos ahhoz, amit a Marsról sikerült beszerezni. A cél az, hogy minél kevesebb ,,hozott anyag" felhasználásával minél többet lehessen építeni. Az anyagnak már csak a teherbírási próbán kell átmennie, ha sikeresen teljesít lehet rá építeni.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!