Vilma
-7 °C
4 °C

Porvihar tombol a Marson

2001.07.16. 10:03
A Mars Global Surveyor (MGS) szonda, amely 1997 óta kering a vörös bolygó körül, június közepe óta egy több száz kilométeres átmérőjű viharzóna képeit közvetíti. A csillagászok szerint a heves turbulencia az egész bolygót beterítheti.
A Mars június 26-án
Az időjárás-jelentés a Marson ezekben a napokban különösen rosszul alakul. A Mars Global Surveyor (MGS) szonda, amely 1997 óta kering a vörös bolygó körül, június közepe óta egy több száz kilométeres átmérőjű viharzóna képeit közvetíti. Ez a legerősebb vihar, amit az MGS misszió során megfigyelhettünk - mondta az AP-nek Philip Christensen, Arizona állam egyetemének kutatója.

Időjárástérkép hőmérséklet alapján

Christensen egy különleges mérőműszer, a Thermal Emission Spectrometer (TES) adatait elemző kutatócsoport vezetője. Ez a műszer a marsi atmoszféra hőmérsékletét és portartalmát méri. A bolygóközi meteorológusok ezekből az információkból naponta időjárási térképet állítanak össze, melyet a projekt honlapján nyilvánosságra is hoznak.

A súlyos vihar első jeleit június 15-én észlelték a bolygó déli féltekéjén. Akkor a kutatóknak a Hellas kráter környékén felbukkanó porréteg tűnt fel. Másfél héttel később terjedni kezdett a vihar. A homokvihart még a Hubble teleszkóp is észlelte, a Mars egyedülálló képeit június 26-án vették fel.

A porvihar elfedi a fél bolygót

Azóta a turbulencia megdöbbentő sebességgel terjed a felszínen. Már elérte az északi féltekét, és beteríti a fél bolygót. És ez valószínűleg még nem a legnagyobb kiterjedése. Philip Christensen arra számít, hogy a vihar tovább növekszik, és esetleg olyan globális szélviharrá alakul, mint amilyet a hetvenes években a Viking- és a Mariner-9 missziók során figyeltek meg.

A csillagászok szerint az is meglepő, hogy a marsi körülményekhez képest ilyen korán tört ki a vihar. A korai porvihar pedig rendszerint további viharokat hoz magával az év későbbi szakaszában. Christensen és kollégái ezért turbulens szezonra számítanak.

Vigyáznak a szondára

A marsi időjárásjelentés egyébként gyakorlati haszonnal is jár: októberben érkezik a vörös bolygóhoz a 2001 Mars Odyssey szonda. A sebesség csökkentéséhez, és alacsonyabb keringési pályára álláshoz az űreszköz többször érinteni fogja az atmoszféra felső rétegeit. A küldetés ezen szakaszában Christensen csapata óránként fogja ellenőrizni a bolygó időjárását. A begyűjtött információkkal a remények szerint a földi irányítóközpont a legerősebb viharoktól távol tudja tartani a szondát.