Natália
-3 °C
7 °C

Az egész és részei

2006.04.29. 13:01
Hogyan alakult ki az élet, miért létezik világmindenség a semmi, az üresség helyett? A kérdéseket hosszú évszázadok óta igyekeznek megválaszolni. Tetszetős elméletek születnek, s tűnnek el a múlt kútjában. Napjaink legizgalmasabb teóriái az emergencia jelenségéből indulnak ki.
Az "előtűnés", vagy "felbukkanás" különösen Stuart Kauffman nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején írt tanulmányait követően vált divatos fogalommá. A neves biológus a kaotikus és a rendezett állapotok határán mozgó életet önmaga továbbszaporítására és legalább egy termodinamikus munkakör véghezvitelére képes autonóm ágensként, vagy multi-ágens rendszerként definiálta. A kiválasztódás egyrészt külsődlegesen, másrészt belülről, önszerveződéssel megy végbe - állítja. Az élet emergens módon jött létre.

Gyenge és erős emergencia


David Chalmers

David Chalmers ausztrál filozófus két típust különböztet meg: gyenge és erős emergenciát. Előbbi arra vonatkozik, hogy az alapelmélet lényegében magyarázatot ad a magasabb szintű teóriákra. Például a darwinizmus, vagy - bár többen vitatják - a növekvő komplexitás törvényei tartoznak ebbe a kategóriába. Daniel Dennett, a kognitív tudományokkal foglalkozó neves amerikai gondolkodó "ártatlan" emergenciáról beszél: olyan meglepő, meghökkentő jelenségek, melyek lehetővé teszik, hogy magasabb szintű leírásokkal adjunk jellemzést róluk, de lényegüket tekintve azért előre jelezhetők, megmagyarázhatók. Ezek a törvények és sajátosságok - már amennyiben léteznek - semmiféle változást nem indítanak el a valóság alacsonyabb szintjein - vélik a szkeptikusok. Ráadásul az "erősebb" megnyilvánulások elfogadása, egyfajta "kanonizálása" odáig vezethet, hogy a metafizika, a vallások, a miszticizmus teret nyernek a (természet)tudományokban. Philip Clayton teológiaprofesszor szerint az emergencia az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy Isten miként teremt, és hogyan cselekszik a világban_

"Szomorú tény, hogy az emergencia fogalmát használók többsége valami titokzatosat, sőt, egyenesen misztikust ért rajta, és nem hiszem, hogy ez hasznos lenne" - így Dennett. A jellemzők, az előtűnés és az előtűnés okainak megértéséhez oksági vizsgálódásra lenne szükség. Amennyiben ez nem történik meg, és csak annyit mondunk, hogy x és y jelenség az emergenciával magyarázható, jobban tesszük, ha hallgatunk.

Bizonyításra várva


William Hasker

Az erős emergencia szószólói szerint a redukció nem működik, az egész jócskán befolyásolja az alacsonyabb szintű részeket. Rendelkezik tovább nem redukálható, a részekre jelentősen ható tulajdonságokkal. "Amikor az elemek bonyolult szerkezetekké állnak össze, új, meglepő és korábban, az egyszerűbb állapotokban nem tapasztalt jellemzők bukkannak fel" - érvel William Hasker, a Huntington Egyetem (Indiana állam) filozófiaprofesszora. "És ezek nem kívülről jönnek, hanem magukból a komplex szerkezetekből erednek."

Clayton úgy véli, hogy a magasabb szintű emergens jegyekkel bíró elme az eredője az "alatta lévő" agyban végbemenő változásoknak, míg az agy a test összes többi részét irányítja (Mind and Emergence, from Quantum to Consciousness, Elme és emergencia, a kvantumtól a tudatosságig, 2004).

Husker szerint a természetes kiválasztódás hatással van az intelligenciára. Viszont, ha a gondolkodás nincs oksági viszonyban testünk megnyilvánulásaival, a tudatosság láthatatlan. A természetes kiválasztódás csak fizikai szerkezeteket és viselkedéseket irányít. Ha nem befolyásolná ezeket a cselekvéseket, akkor a gondolkodásra sem hatna, és nem tudnánk evolúciós magyarázatot adni arra, hogyan váltunk tudatos lényekké.

Dennett abban bízik, hogy a tudomány előbb-utóbb az elmeműködés (az "ártatlan" emergenciát is tartalmazó) redukcionista értelmezését adja.

A kozmológus Paul Davies tesztelné az erős emergenciát - tényleg vannak-e az alacsonyabb szintekből nem eredeztethető valódi hatásai? Mert tudományos szempontból csak ez érdekes, míg a gyenge emergencia inkább kellemes filozófiai vitatéma. A kvantummechanikát javasolja: négyszáz összefonódott (entangled) részecskével kísérletezne.