Árpád
-2 °C
9 °C

Gyorsan melegszik az Északi-sarkkör

2003.10.27. 22:05
A NASA műholdas megfigyelései szerint az Északi-sarkkör klímája az utóbbi húsz évben nyolcszor gyorsabban melegedett, mint amire az elmúlt száz évben rögzített szárazföldi mérések alapján következtetni lehet. A nagyobb vízfelület könnyebben felmelegszik, és így sokkal nagyobb hullámokat is keletkezhetnek, amelyek erősebben pusztítják a tengerpartot.
"Az Északi-sarkkör gyorsan változik, és a felmelegedésnek jelentős hatása van az alacsony fekvésű területekre" - mondta Mark Serreze, a boulderi Colorado Egyetem munkatára csütörtökön egy sajtótájékoztatón. Serreze a műholdas adatokból kiderítette, hogy a tengeri jég 2002-ben volt a legvékonyabb az elmúlt húsz év során. A jégtakaró visszavonulása Alaszkától északra látható a legjobban, és itt a hőmérsékleti adatok megegyeznek a klímamodellek jóslataival.

Az Északi-sarkkör felszíni hőmérsékletének elemzését Josefino Comiso, a marylandi NASA Goddard Space Flight Center munkatársa végezte el. A Journal of Climate szaklapban publikált eredmények szerint a jég hőmérséklete nyáron - azaz a jég szempontjából a legkritikusabb évszakban - évtizedenként 1,22 Celsius fokkal nőtt. Az egész éves növekedés sokkal kisebb, mindössze 0,33 Celsius fok évtizedenként. A műholdas megfigyelés sokkal pontosabb a szárazföldi megfigyelésnél, mert a műholdak az egész sarkkört megfigyelhetik, a kutatók azonban csak a könnyen megközelíthető területekre jutnak el.

Hosszú lesz a nyár

Bár a sarkköri telek jóval hidegebbek lettek, mindez nem egyensúlyozza ki a tavaszi, nyári és őszi hőmérséklet növekedését, melynek következtében 10-17 nappal hosszabb ideig tart a jég olvadása. Az északi pólusnál a szárazföldi felszíni hőmérséklet Észak-Amerikában 1,06 fokkal, Eurázsiában 0,50 fokkal nőtt évtizedenként, írta a New Scientist.

A visszavonuló jégnek számos utóhatása van, például a nagyobb nyílt vízfelület több napenergiát képes elnyelni, ami fokozza a felmelegedést. A hatalmas nyílt felületeken ráadásul nagyobb hullámok keletkezhetnek, amelyek fokozottan pusztítják az északi tengerpartot. Michael Steele, a seattlei Washinton Egyetem óceánkutatója szerint az alacsonyan fekvő területekről számos falunak el kell költöznie, hogy elkerülje a pusztulást.

Beragadt a ciklus

A felmelegedés egyik hajtómotorja az észak-atlanti oszcilláció, amely egy természetes jelenség. Ez a ciklikusan változó folyamat az elmúlt húsz évben beragadt egy olyan fázisnál, amelynek során folyamatosan meleg levegő áramlik az Északi-sarkkörre. Serreze szerint azonban egyre több bizonyíték támasztja alá azt is, hogy az ember által okozott üvegházhatás és a sztratoszféra ózonszintje állította át az oszcillációt a felmelegedésre.

Ezeket a tényeket valószínűleg nem fogadja örömmel a Bush-adminisztráció, amely hivatalosan még kételkedik a globális felmelegedésben. David Rind, a NASA Goddard Institute for Space Studies munkatársa úgy véli, hogy a tények gyors változásra utalnak, és nem várhatunk sokáig azokra a technológiákra, amelyek lehetővé teszik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a szabályozását.