Zoltán
21 °C
34 °C

Meteorit ölte meg a kínai császárt?

2002.04.09. 16:36
Egy 5000 éves, a közelmúltban kiásott meteoritdarab, pontosabban az egész meteorit becsapódása által okozott hatalmas földrengés ölhette meg egy merész kutatási elmélet szerint Huang-tit, a legendákba vesző, az írásbeliség kora előtti kínai császárt, akinek alakját régi hiedelmek őrzik.
A monda szerint, amely a Sárga folyó (Huang Ho) és a Vej folyó összefolyásánál terjedt el, Huang-ti, a Sárga császár lejött az égből, hogy megvívjon Cse Jouval, a bikafejű szörnnyel, aki meg akarta akadályozni a nap felkeltét.

Földrengés volt a sárkány

A China Daily című pekingi angol nyelvű napilapban közölt kutatási hipotézis szerint, amely egy létező lelethez kívánja kapcsolni a legendás uralkodót, az a meteorit okozhatta a Sárga császár vesztét, amelyet Huangling városában, Huang-ti mauzóleuma közelében találtak. Ide kapcsolható az a helyi hagyomány, amelynek értelmében kilenc sárkány tört be Huanglingba, és pusztította el a várost.

A kínai kultúra atyja

Huang-ti császár
Huang-tit a mai napig a kínai kultúra megalapítójának tekintik. A legendákba vesző császár a tradíció szerint Krisztus előtt 2697-től 2597-ig, tehát pontosan 100 évig uralkodott, és 110 éves volt, amikor a sárkány felvitte a mennyekbe. Erről a korról nincs még írásos feljegyzés. A történelmi mondák neki tulajdonítják a kocsi és a hajó feltalálását, és Csi Po orvossal folytatott beszélgetéseinek formáját öltötte az első kínai gyógyászati könyv is.

Tőle eredeztetik a legendák a császárságot jelképező sárga színt is, feleségének, Lei Cunak tulajdonítják azt, hogy megtanította a népet, miként lehet a selyemhernyókból a selymet előállítani, minisztere, Cang Csie pedig a kínai írásjelek atyjának számít a történelmi mondavilágban.

Hegytetőre hullott a meteorit

A geológusok által 5000 évesnek tartott, mélyen a földben megtalált meteoritdarab 82 centiméter hosszú és 21 centiméter széles, üregek vannak rajta, valamint égésnyomok. A China Dailyben idézett kutatók szerint valószínűleg annak a hegynek a tetejére zuhant le, ahol Huang-tit eltemették.

Egy közeli, a Han dinasztia idején, tehát több mint két ezredévvel később emelt mauzóleumot a múlt héten 50 ezren kerestek fel az ősökre való emlékezés napján. Ugyanakkor a síremlék illetékesei még csak nem is hallottak a legújabb elméletről - írja a Reuters.

Azonos névvel, kétezer évvel később
A mondabeli császár nevét vette fel különben a legendás időknél jó két évezreddel később, időszámítás előtt 221-ben Csin állam harcias királya, Csao Cseng, aki a szomszédos államokat lerohanva először egyesítette uralma alatt Kínát, kiépíttette a Nagy Falat és Csin Si Huang-ti - jelentése: az első Csin-császár - néven vonult be az egyetemes történelembe. Az ő sírját őrízték a múlt század végén Hszian közelében felfedezett földalatti terrakotta-hadsereg agyagból égetett katonái. Az általa alapított, örök életűnek szánt dinasztia azonban hamarosan, alig 14 évvel később megbukott.