Ambrus
-7 °C
3 °C

Nemzeti éghajlatváltozási stratégián dolgoznak a magyar kutatók

2004.06.01. 20:23
Bár a lehûlés veszélye is fenyeget minket, addig még megvakulunk, hõgutát és bõrrákot kapunk, vélhetõen átalakul az életmódunk, s kénytelenek leszünk a magas hõmérséklethez igazodni.
A klímaváltozás egészségügyi hatásairól tartott elõadást a Magyar Tudományos Akadémia épületében több, a témával foglalkozó szakértõ. A konferencia lényegében arról szólt, hogy van-e globális felmelegedés, ha van, annak milyen élettani hatásai vannak, illetve mit tehetünk ellene.

Vahava

Láng István a Vahava-projectrõl tartott beszámolót, melynek célja, hogy számba vegye a felmelegedés gazdasági következményeit, az aszálykároktól a hõmérséklet-ingadozások miatt kialakuló betegségek gyógyításának költségéig. A Vahava végsõ célja, hogy az országgyûléssel elfogadtasson egy nemzeti éghajlatváltozási stratégiát az elkövetkezendõ 25 évre, melynek feladata az lenne, hogy biztosítsa a feltételeket a megváltozott hõmérsékleti viszonyok közötti életben maradáshoz.

Dr Páldy Anna, az ÁNTSZ munkatársa szerint az elmúlt ötven évben tapasztalható melegedés oka az ember. Az erõsödõ üvegházhatás következtében egyre magasabb a Föld átlaghõmérséklete, mely számos betegség kialakulásban és halálesetben szerepet játszik. Mindeközben gyengül a Földet körülvevõ, s a káros sugarak kiszûrésében kulcsszerepet játszó ózonréteg, ennek pedig komoly egészségügyi következményei vannak. Még magyarországi viszonylatban is kimutatható, hogy déli országrészre jutó több napfény következtében szignifikánsan több ember kap bõrrákot és szürkehályogot, mint az északi megyékben.

A további felmelegedések hatására nagyobb számban terjednek el az allergén növények, melyeknek virágzása is korábban kezdõdik majd, s egyre több helyen bukkanhatunk a lyme-kór és az agyhártyagyulladás terjedéséért felelõssé tehetõ kullancsokba. A várható további melegedés jelentõsen megnöveli a szív és érrendszeri betegségekbõl fakadó elhalálozások számát.

Rengeteg halott

Tavaly közel ötszáz ember vesztette életét a nagy hõség miatt Budapesten, ugyanez a szám Párizsban megközelítette a 15 ezret, arra azonban nincs garancia, hogy nálunk nem várható a késõbbiekben hasonló katasztrófa. Az ÁNTSZ az áldozatok számának csökkentése érdekében hõségriadó kidolgozását kezdeményezi.

Dr. Horkay Irén, a DEOEC Bõrklinika professzora szerint közel kilencven százalékban a napfény az oka a bõr öregedésének, sõt a rákos megbetegedések kialakulásában is komoly szerepet játsszanak az ultrarövid hullámok. Egy bemutatott fotón egy földeken dolgozó öregasszony volt látható. Az arca ráncos volt, a napfénytõl védett ruha alá bújtatott nyaka azonban sokkal simábbnak mutatkozott.

Kockázatos

A napfény erõsségének és minõségének a megváltozása komoly kockázati tényezõ: kipiruló nyakra, mélyen barázdált ráncokra, szürke elszarusodásra, rosszindulatú festékes bõrdaganatokra számíthat az, aki nem biztosítja bõre számára a megfelelõ védelmet. A vizsgálatok kimutatták, hogy az elmúlt negyven évben megkétszerezõdött a bõrrákban szenvedõ betegek száma, festékes bõrrák azonban ötször annyi embernél alakult ki tavaly, mint húsz évvel ezelõtt.

A várható kockázatok csökkentése érdekében a szakértõ hosszú ruha viselését ajánlotta még nyárra is, mely kiszûri a káros sugárzás 95 százalékát. A beérkezõ káros sugarak hatvan százaléka 11 és 15 óra között éri el a földfelszínt, ilyenkor nem ajánlott napozni. A legújabb fejlesztésû naptejek már nem csak a leégés ellen védenek, hanem megelõzik a további mellékhatásokat is (ráncosodás, bõrrák), a szakértõk szerint hazánkban a 15-25 faktoros napolajak ajánlottak, bõrtípustól függetlenül.

Megvakulunk

A napsugarak azonban nem csak a bõrre, a szemre is ártalmasak lehetnek. A további felmelegedés és a káros sugarak következtében a világszerte található vakok száma negyvenmillióról nyolcvanmillióra emelkedhet 2025-re. Doktor Bíró Zsolt szemspecialista szerint. A múlt század eleje óta 0,4-0,8 fokkal nõtt a Föld átlaghõmérséklete az üvegházhatás miatt. Az üvegházhatás alapjában hasznos jelenség, hiszen a beérkezett fénysugarak visszaverõdése nélkül 33 fokkal alacsonyabb lenne a bolygó átlaghõmérséklete (szinte sehol sem érén el a nulla fokot) a további melegedés azonban kimondottan káros. A legújabb kutatások szerint 2100-ig átlagosan további 3,6 fokkal fog emelkedni az átlaghõmérséklet.

Ennek köszönhetõen pedig Európában is elterjedhet a gombás eredetû gennyes szemhártya-gyulladás, mely jelenleg még mindössze két-három százalékban tehetõ felelõssé a térségben a megvakulásért. Ez az arány a forróbb Afrikai kontinensen eléri az ötven százalékot. Kimutatták, hogy a kiszáradás (mely hasmenés hatására is történhet, de a forróság az igazi veszélyforrás) hatszorosára növeli a szürkehályog kialakulásának az esélyét, a napszúrás közel megduplázza ennek esélyét, ha azonban az ember egyszerre részesül mindkét bajban, 15-szörösére nõ az esély a megvakuláshoz vezetõ betegség kialakulására.

Védelmet jelenthet a minõségi napszemüveg viselése, mely a beérkezõ káros sugarak 98-99 százalékát megszûri, azonban egy egyszerû karimás, vagy baseballsapka is lefoghatja a szemet kiszárító napsugarak ötven százalékát.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!