A velőshüvelyű idegrostokon található mielin egy sejtplazmával nem rendelkező koncentrikusan feltekeredett membrán, amelynek funkciója az idegszál szigetelése és a jelátvitel megfelelő hatásfokának biztosítása.
A detroiti Wayne Állami Egyetem munkatársa Robert Skoff és munkatársai nőstény és hím egerek agyvelejének felépítésének összehasonlító tanulmányozása során arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a hím egerek idegein több mielin található.
Skoff kutatócsoportja a mielinhüvelyt termelő oligodendrociták előfordulását vizsgálva azt találták, hogy a hímek idegein harmadával több ilyen specializált sejt található. Kiderült továbbá, hogy a különbség nem függ életkortól, vagy az egérfajtáktól.
A hímek oligodendrocitái emellett tovább élnek - Skoffék szerint kétszer annyi ideig, mint a nőstényekéi.
A különös eltérés okai egyelőre tisztázatlanok. Skoff arra tippelt, hogy olyan evolúciós törvényszerűségek állhatnak a jelenség mögött, amelyek jobb szigetelést és ebből következően gyorsabb reakcióidőt biztosítanak a hímeknek.
A kutatás szerint a nemi különbségek hátterében - nem túl meglepő módon - hormonok állnak. A kasztrált hím egerek oligodendrocitái sokkal rövidebb ideig éltek, ami arra utal, hogy a tesztoszteronszint befolyásolja az agyban termelődő állomány mennyiségét.
Skoff szerint eredményeik megvilágíthatják a bizonyos idegrendszeri betegségeknél tapasztalható nemi különbségeket. Ilyen betegség például a szklerózis multiplex, amely kétszer annyi nőt érint, mint ahány férfit.
A szklerózis multiplexet az okozza, hogy a beteg immunrendszere elpusztítja az idegek mielinszigetelését, amely egyebek között a koordináció elvesztéséhez vezet.
Skoffék eredményei ugyancsak megmagyarázhatják, hogy a mitől produkál olyan ígéretes eredményeket a szklerózis multiplex gyógyításában a jelenleg kísérleti fázisában lévő hormonterápia.
"Megtaláljuk, hogy pontosan mely hormonok irányítják ezeket a változásokat" - mondta a tudós a New Scientistnek.