Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Az ember, a szuperorganizmus

2004.10.12. 15:12
Egy londoni kutatócsoport szerint az emberi sejtek nagy része nem nevezhető emberinek, a bennünk élő sejtek többsége baktérium. Ennek alapján az emberekre a 'szuperorganizmus' elnevezés sokkal inkább igaz, mint bármi más.
A kutatók szerint a láthatatan gombafonalak, amelyek lábujjaink között fejlődnek, vagy a beleinkben található több kilogrammnyi bakteriális anyag léte arra készteti a tudósokat, hogy a jövőben sétáló szuperorganizmusként aposztrofáljon minket. Vagyis a Földön élő hatmilliárd, emberi-, bakteriális-, vírus- és gombasejtekből összeálló lényt, akit jelenleg legtöbben embernek neveznek.

Megismerni az organizmus működését

A londoni Imperial College kutatói a Nature Biotechnology című lapban publikálták elméletüket, amelyben arra keresik a választ, hogy a mikrobák milyen módon állnak kapcsolatban az emberi testtel, írja a Wired magazin.

A kutatócsoport szerint a szuperorganizmus-elmélet a jövőben rendkívül sokat segíthet a személyreszabott gyógyszerek fejlesztésében, illetve az egészségmegőrzésben. Az egyetlen feladat ehhez, hogy megértsük a szuperorganizmusok működését. Az emberek ugyanis teljesen különböző módokon reagálhatnak a gyógyszeres kezelésre, attól függően, hogy milyen mikrobákat tartalmaz szervezetük.

A sejtek nagy része baktériumsejt

A tudóscsoport elsősorban a baktériumokra koncentrált. Testünkben több mint ötszázféle baktérium és több száztrillió sejt létezik. Ezek közül csak néhány trillió az emberi sejt, a maradék - tehát a sejtek nagy része - a baktériumoké.

Mindezt természetesen szerencseként is felfoghatjuk, miután a baktériumok rendkívül hasznosak az életben. Védelmet nyújtanak különböző fertőzések ellen, mégpedig úgy, hogy szorosan együttműködnek immunrendszerünkkel.

Nem elég ismerni a génállományt

Az emberi génállomány szekvenciáinak feltérképezése után a tudósok hamar belátták, hogy a következő lépés annak a megértése, hogy az emberi gének hogyan lépnek kapcsolatba a környezettel, hogyan növelik vagy csökkentik a betegségek kialakulásának kockázatát, vagy hogyan hatnak az öregedésre.

"Az emberi génállomány önmagában kevés információt nyújt. Ahhoz hogy megértsük például azt, hogy a bélben található mikrobák hogyan hatnak a testre, további kutatásokra van szükség" - nyilatkozta Jeremy Nicholson, az Imperial College biológusa, a kutatás vezetője. A professzor szerint az 'ember, mint szuperorganizmus'-elmélet a gyógyszerkutatásokban segíthet elsősorban.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!