Testünk a jelszó
További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Mire jó a biometria?
A biometria lényege, hogy egyedi fizikai és viselkedésbeli jegyeket használó számítógépes módszerekkel történik a személyazonosítás.
Személyesebb az útlevélképnél vagy a PIN-kódnál: egyelőre főként az arcon, az íriszen és az ujjlenyomaton alapul, de a test más részei, valamint olyan jellegzetességek, mint a beszéd szintén figyelembe vehetők. Gyors terjedését különböző veszélyforrások, elsősorban a terrorizmustól való fenyegetettség miatt fokozódó biztonságvágy indokolja. Szinte végtelen a potenciális alkalmazási területek száma: többek között épületekbe történő belépéskor, repülőtéren, laptopunk használata során, bank-automatánál egyaránt segítségünkre lehet.
Az érem másik oldala: mint minden új infokommunikációs technológia, a biometria is magában rejti a tárolt adatokkal való visszaélés, az adat- esetleg identitáslopás, „identitásklónozás” lehetőségét.
A téma fontosságát jelzi, hogy világszerte egyre több szakmai konferenciát és bemutatót tartanak. A legutóbbira október második felében (19-20.) Londonban került sor.
Arcfürkészés
Az Egyesült Királyság egyébként tagja annak a huszonhét országnak, melyek az Egyesült Államok Vízummentességi Programját aláírva, kötelezték magukat, hogy az október 26. után kiadandó összes útlevélbe a tulajdonos adatait és biometrikus azonosítóját, például digitális fényképet tartalmazó, gépi olvasásra alkalmas chipet tesznek.Az automatizált útlevél-ellenőrzés biztonságosnak tűnik: az utas belenéz a kamerába az ellenőrzési ponton, a számítógép az arc kulcspontjait összeveti a chipre rögzítettel, és máris kész az azonosítás. Egy még fejlettebb technológiával a rendszer az arc negyvenezer pontját térképezi fel, és 3D-s képet készít róla, amit (a többi adattal együtt) a biometrikus útlevél (vagy ePassport) tárol.
Az arcfelismerés egy másik alkalmazási területe a szóban forgó személy távolról történő nyomon követése. Például rendezvényen vesz részt, a rendszer pedig azonosítja az adatbázisában tárolt képekkel. Az eljárás egyelőre még nem annyira pontos, mint az íriszen vagy az ujjlenyomaton alapuló, viszont arra elegendő, hogy a rendszer további azonosítások elvégzésére figyelmeztesse a biztonságiakat.
Biztos és még biztosabb módszerek
Az amerikai hadsereg Irakban, Afganisztánban és más veszélyes országokban előszeretettel használja az íriszalapú technológiát. Korszerűbb eszközöket szintén piacra dobtak: a multimodális biometrikus rendszerekben egyesül az arc-, az írisz- és az ujjlenyomat-azonosítás.Ha a rendszer nem ennyire komplex, az íriszes módszer tűnik a legmegbízhatóbbnak. Az arc túl összetett, az ujjlenyomat hamisítható; utóbbinál tizenhat százalékos a hibaráta.
Az új-mexikói Lumidigm cég friss rendszere (a fejlesztők szerint) viszont kilencvenkilenc százalékos pontossággal dolgozik: a jellegzetességeket a korábbi eljárásoknál sokkal markánsabban megmutató fényhullámhossz-módszerrel vizsgálja az ujj bőrfelszíni és bőr alatti rétegeit.
Az ujjlenyomat-technológia egy másik alkalmazása kulcsokat hivatott helyettesíteni. A rendszer kilencvenkilencet képes azonosítani – nem valószínű, hogy otthonunkba több embernek kívánnánk szabad bejárást engedélyezni, sőt… Elővigyázatos: esetleges balesetre gondolva, jobb és balkezünkről is készül lenyomat.
Pisztoly, ne lőj!
Hangfelismerő rendszerek szintén használhatók: akad miből válogatniuk – a VoiceVault terméke például száztizenhét paraméter figyelembe vételével végzi munkáját. Alkalmazási körük főként a telefonos és az internetes kommunikációra terjed ki. A hangfelismerés annyiban különbözik a beszédfelismeréstől, hogy tartalom helyett a beszélő személyét azonosítja.A sok projekt közül a Twente Egyetem fejlesztési stádiumban lévő okos pisztolya tűnik az egyik legizgalmasabbnak: a holland rendőrség érdeklődését felkeltő rendszer nyomásminták alapján azonosítja, hogy tulajdonosa (vagy a használatra jogosult személy) miként kezeli a pisztolyt. Ha bizonytalan, az illető nem húzhatja meg a ravaszt. Azaz a rendőröket nem ölhetik meg saját fegyvereikkel.
Legfőbb kérdés azonban, hogy maguk a felhasználók mennyire fogadják el a biometrikus azonosítást.