Friderika
10 °C
17 °C

Hőkezelés az őskorban

2005.07.27. 10:09
Az őskori ember már 70 ezer évvel ezelőtt olyan hőkezelési technológiát használt a kőeszközök megmunkálásában, amilyennel - az eddigi információk szerint - csak jóval később dolgozhatott volna. Az ezt bizonyító leletet egy konferencián mutatták be Miskolcon.
Igazi világszenzáció azaz őskőkori lelet, amelyet tavaly késő ősszel találtak a régészek a miskolci Avas-hegyen - jelentették be kedden az "Őskőkori kovabányászat Miskolc-Avas" címmel rendezett szakmai konferencia sajtótájékoztatóján. A Magyarországról és külföldről érkezett résztvevők az Avason előkerült, a világon egyedülálló paleolit kovabányászati emlékekről tanácskoztak. A paleolit kori leletek nagy meglepetést okoztak, ugyanis azt bizonyítják, hogy az őskori ember már 70 ezer évvel ezelőtt olyan hőkezelési technológiát használt a kőeszközök megmunkálásában, amilyennel - az eddigi információk szerint - csak jóval később dolgozhatott volna - mondta a Miskolci Egyetem ős- és ókortudományi tanszékének vezetője.

Még vizsgálódnak

Ringer Árpád közölte, az ásatások eredményei azt bizonyítják, hogy az ősember is végzett környezetét átalakító tevékenységet. "Az előkerült feldolgozóműhely és település a megállapítás szerint legalább 70 ezer éves, de van olyan lelőhely a területen, ami ennél is idősebb, akár 90-100 ezer éves is lehet". Az Avas-hegy Tűzköves néven ismert részén már korábban is találtak különböző ritkaságokat, de "ez a mostani lelet páratlan". Az igazi feltárás azonban csak most kezdődött, mivel egy új út megépítését tervezték, ezt megelőzően pedig kötelező a régészeti kutatás. Az ásatások nem a szokásos kisebb szelvényekben zajlanak, hanem egy nagyobb, ötvenszer tizennégy méteres területen, amelyet tüzetesen átvizsgálnak.

A nem mindennapi méretű feltárási munkákra azért van szükség, mert az Avas nem pusztán kőbánya volt, hanem a feltételezések szerint az őskőkori Szeleta-kultúra korában élt ember állandó lakhelye is, ahonnan már az eddigi munkák során is tudományos kuriózumnak számító leletek kerültek elő. Már a Neander-völgyi ember egészen modern stratégiát alkalmazott a kovakő megmunkálásában, amit eddig a homo sapienshez kötött a tudomány. A miskolci lelet azt mutatja, hogy az európai kultúra gyökerei jóval nagyobb múltra tekintenek vissza, mint eddig tudtuk.

"Arra is keressük a választ, hogyan tudott az őskőkori ember mázsányi kőzetanyagot megmozgatni" - részletezte a tanszékvezető, hozzátéve, a kovalelőhelyen harmincezer, ötvenezer éves szerszámokat, használati eszközöket is találtak, amelyek rendkívül erősek és "szakszerűek". A kova rendkívül fontos és értékes kőnek számított, tűzgyújtásra szolgált, és abból pattintották szerszámaikat is. A leletek alapján ezek az eszközök már újfajta "technológiával" készültek, párhuzamos élüknek, szabályos alakjuknak köszönhetően sokkal hatékonyabb és sokoldalúbb használatra voltak alkalmasak.