Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Színlelt orgazmus a páviánoknál

2002.01.21. 12:17
A nőstény páviánok hosszabban és hangosabban sikoltoznak párzás közben ha partnerük magas rangú hím - adták hírül angol zoológusok. Az alacsony rangú makákók hamarabb rákapnak a kokainra, mint domináns társaik - derült ki egy amerikai kísérletből. Mindkét kutatócsoport óva int attól, hogy eredményeikből messzemenő következtetéseket vonjunk le az emberekre vonatkozóan.
Számos főemlős, köztük több majomfaj nőstényei jellegzetes sikoltozással adnak hangot felfokozott kedélyállapotuknak a párzás során. A jelenség magyarázatára több elmélet is kínálkozik: a nőstény egyfelől a ciklusának státusát, termékenységét hirdeti ilyen módon, ugyanakkor versenyt szít a hímek között, hogy fogamzóképes állapotban minél magasabb rangú hímmel párosodhasson. A hangos majomszex valószínűleg a párosodások számát is növeli, ezáltal nem csak a hímek, hanem spermáik is versengenek az utódnemzésért. Egyes kutatók szerint a sikoly még azt is jelezheti, ejakulált-e a hím párzás közben, avagy sem.

Színlelt orgazmus vagy nagyobb élvezet?

A londoni Zoológiai Intézet szakértői hét nőstény pávián 554 párzását figyelték meg és rögzítették hangszalagra a kenyai Amboseli Nemzeti Parkban, és azt a következtetést vonták le, hogy a párzás hangerejét a termékenységi cikluson túl szignifikánsan befolyásolja a hím a csoporthierarchiában betöltött helyzete: minél magasabb rangú a partnerük, annál hosszabban és hangosabban élveznek a nőstények.

A jelenségről az American Journal of Primatology hasábjain beszámoló zoológusok még nem tudják pontosan, mi okozza ezt a különbségtételt: néhányan színlelt orgazmusra gyanakszanak, amellyel a nőstény a domináns hímhez való tartozását hirdeti a csoporton belül, míg mások szerint a nagyobb és erőteljesebb domináns hímek valóban több élvezetet szereznek a nőstényeknek. A felfedezés azért is különös jelentőségű, mert más főemlősök, például az elefántfókák esetében ennek éppen ellenkezőjét tapasztalták a zoológusok.

Hierarchia és kokainfüggőség

A Wake Forest University zoológusai a társadalmi helyzet és a kábítószer-addikcióra való hajlam kapcsolatát vizsgálták egy majomkísérlet során. Húsz makákóból álló csoportot létesítettek, majd három hónap elteltével, amikor kialakult a csoporthierarchia, PET-szkennerrel vizsgálták meg az állatok agyát. A vizsgálat kiderítette, hogy a magas rangú, domináns állatok agyában az alacsonyabb rangúakhoz képest húsz százalékkal magasabb a dopaminreceptorok száma.

A dopamin ingerületátvivő anyag, elsősorban a kellemes és fájdalmas érzések továbbítására szolgál, több kábítószer, például a kokain és az ecstasy is az agy dopaminszintjének megnövelésével hozza létre az eufóriát.

A kutatók kokaint bocsátottak a majmok rendelkezésére, és azt tapasztalták, hogy bár a magas és alacsony rangú példányok egyaránt rákaptak a drogra, csak az alacsony rangúak váltak függővé. A Nature Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányukban úgy vélekedtek, hogy ennek valószínűleg az az oka, hogy az alacsonyabb rangú, ezért kevesebb dopaminreceptorral rendelkező majmokra az anyag nagyobb hatással van, mert receptoraik nagyobb részét stimulálja.

Az ember nem majom

A kokain ugyanakkor nem kizárólag a dopamincsatornákra van hatással: a függőség genetikai manipulációval kiütött dopaminreceptorú egerekben is kialakul. Az emberi kábítószerfüggőség széleskörű tanulmányozása sem hozott még felszínre általánosan érvényes összefüggést a kokainaddikcióra való hajlam és a társadalmi helyzet között.