Vilma
-7 °C
4 °C

Eltitkolt termékenység

2001.05.15. 14:12
Az evolúciós fejlődés során az egynejűség modelljét az alapozta meg, hogy a homo sapiens nősténye eltitkolta a párja elől, mikor vannak a termékeny napjai, és inkább folyamatosan a párzási készenlét jeleit adta. A bújócska következménye: a szaporodni vágyó hím folyamatosan a nősténye oldalán kénytelen maradni, különben azt kockáztatja, hogy elszalasztja a génjei továbbadására nyíló lehetőséget. A New Scientist tudományos magazin beszámolója szerint kutatóknak egy matematikai modell segítségével sikerült bebizonyítaniuk az elmélet létjogosultságát.
A nők biztonságot akarnak, a férfiak inkább szexet - határozhatnánk meg klisészerűen az emberi párkapcsolatok mozgatórugóit. A monogámia kialakulásához viszont valóban ez a konstelláció vezethetett.

Az állatfajoknál a hímek csak addig maradnak a nőstény mellett, míg a termékeny időszak tart
Az evolúció szemszögéből a férfiak egyetlen egy célért küzdenek, a génjeik továbbörökítéséért, mégpedig annyi alkalommal, ahányszor csak lehet. A legtöbb állatfaj esetében a nőstények megkönnyítik a feladat teljesítését. Egyértelmű jelzésekkel, például páviánok esetében bepirosodott fenékkel jelzik a szaporodásra képes időszakot.

Zárt lapok

A terméketlen időszak alatt a nemi vonzalom a nullához közelít, hiszen a szex megerőltető gyakorlat, és ilyenkor csak az erőforrások felesleges pazarlását eredményezi. Ezeknél az állatfajoknál a párkapcsolatok alakulását Magnus Enquist svéd zoológus azzal magyarázza, hogy a hímek a legegyszerűbb stratégia szerint csak addig maradnak a nőstény mellett, míg a termékeny időszak tart. Ha ezek a napok elmúlnak, eltűnnek mint a kámfor, és az utódokkal vesződést a nőstényekre hagyják.

Az évezredek alatt azonban néhány faj (a sündisznón kívül néhány madárfaj és az ember) nősténye kidolgozta az eljárást, amivel a hímeket magukhoz láncolhatják, és megoszthatják velük a felelősséget. Ezt a célt a termékeny napok okos elleplezésével érték el. Szakadatlanul egyértelmű vizuális és kémiai jeleit adták a termékenységüknek, majd áttértek arra, hogy a folyamatosan produkálják a szexuális készenlét jeleit.

A hímek ekkor már nem tudták, hogy a nőstény éppen termékeny-e. A párzás a gének továbbadása szempontjából teljesen lutrivá vált. Ha a sikeres továbbszaporodás esélye minden nősténynél egyforma, akkor már a gazdaságosságot tekintve sem éri meg újabb és újabb nőstények után eredni. Az újabb keresés ugyanis energiaveszteséggel jár - fejtegeti Magnus Enquist.

A monogámia születése

Mostanáig hiányzott annak bizonyítéka, hogy a nőstények ezzel a trükkel valóban kibillenthették sarkaiból az evolúció szempontjából sikeres modellt. Hiszen egy állandó kapcsolatban élő férfinek rosszabb esélyei vannak a nagyszámú utód nemzésére, mint egy portyázó Casanovának.

Magnus Enquist és Miguel Girone a holland ökológiai intézetből (Netherland Institute of Ecology) az elmélet bizonyítására kifejlesztettek egy matematikai modellt, melynek segítségével különböző keretfeltételek mellett kiszámíthatják a fejlődés esélyeit. Ezen az úton sikerült igazolni a feltételezést. Még az olyan populációkban is, ahol a férfiaknak több asszonya volt, azonnal megváltoztak a kapcsolati rendszerek, amikor a nők elkezdték titkolni a termékeny időszakuk kezdetét.

A korábban hűtlen férfiak gyorsan érdekeltek lettek a stabil, hosszan tartó kapcsolatokban. A monogámia megszületett. A szexuális viselkedéssel foglalkozó elméletek klasszikus megközelítése a férfiakra koncentrál. Most egyértelművé válik, milyen jelentős a szerepe a nőknek is - összegezte eredményeiket Enquist.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.