Hedvig
7 °C
23 °C

Vizi E. Szilveszter: Új reneszánszra van szükség

2008.05.05. 14:14
A Magyar Tudományos Akadémia 178. közgyűlésének első, hétfői napján beszédek hangzottak el Mátyás királyról és díjakat adtak át. Járai Zsigmond Wahrmann Mór-érmet kapott, az Akadémiai Aranyéremmel Nemecz Ernő ásványkutatót jutalmazták.

A 21. században példaértékű a mátyási gondolat, Magyarországnak egy új reneszánszra van szüksége – hangsúlyozta köszöntőjében Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 178. közgyűlésének hétfői napján. A közgyűlésen megjelent Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Molnár Károly kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszter, valamint Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke.

Vizi E. Szilveszter rámutatott: az idei év a reneszánsz éve Magyarországon, 550 éve, 1458-ban választották meg Mátyás királyt, aki kulturális mecénásként rendkívül sokat áldozott arra, hogy hazája a kor kulturális és szellemi életének pezsgő központjává váljon. Uralkodása alatt a humanizmus gondolatrendszerében az ember került a középpontba, s megszületett a felismerés, hogy a tapasztalat, a kísérletezés segítségével a világ megismerhető. Ez volt a modern tudomány kezdete. Kifejtette: korunkban felértékelődött a gondolat, és egy olyan forradalmi újítás – a digitális írás és a világháló – jelent meg, amely új reneszánszot eredményezhet mind a tudományban, mind a gazdaságban.

Vizi után Szörényi László, az irodalomtudomány doktora Emlékbeszéd Mátyás királyról címmel tartott előadást, amelyben a korabeli európai viszonyok tükrében beszélt az uralkodó "külpolitikai magányosságáról". Szörényi elmondta, hogy Mátyás király minden hibája ellenére Magyarország egyik legnagyobb uralkodója volt. Történelmi érdeme, hogy 1458 után megakadályozta Magyarország felbomlását.

Járai Wahrmann Mór-érmet kapott

A beszédek után a közgyűlésen átadták az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai díjakat, az Akadémiai újságírói díjakat, valamint a Wahrmann Mór-érmeket. Utóbbi kitüntetést Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének, valamint Lámfalussy Sándornak, az MTA külső tagjának ítélték oda. Járai az érem átvételekor hangoztatta, hogy Magyarország komoly társadalma és gazdasága "nagyon sok problémával" küzd. Az MNB volt elnöke szerint drasztikus adóreformmal, a bürokrácia csökkentésével, a korrupció visszaszorításával, az állami pénzügyek rendbetételével kell megfelelő környezetet teremteni ahhoz, hogy a magyarok és külföldiek egyaránt szívesen fektessenek be az országba.

A Magyar Tudományos Akadémia 1899-től jutalmazta a Wahrmann Mór által létesített adományból a kereskedelem, az ipar területén elért legnagyobb érdemeket. A kitüntetettek között a hazai gazdasági élet korabeli kiválóságait, így Ganz Ábrahámot, Mechwart Andrást részesítette. Az MTA 2003-ban újította fel e hagyományos kitüntetését azzal, hogy a tudomány, a kutatás-fejlesztés támogatása, a gazdasági és állami élet területein tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyek munkáját ismeri el.

Az indoklás szerint Lámfalussy Sándor a magyar tudomány és kultúra, a magyar tudományos teljesítmény nemzetközi megismertetése és elismertetése terén kifejtett sok évtizedes teljesítményéért, különösen személyes példamutatásáért érdemelte ki az elismerést. Járai Zsigmondot, mint az akadémia levéltárának bőkezű mecénását, s a gazdasági élet kiemelkedő szereplőjét tüntette ki az MTA Elnöksége és Vezetői Kollégiuma.

Ásványkutatóé az Akadémiai Aranyérem

Az idei Akadémiai Aranyérmet Nemecz Ernő, az MTA rendes tagja, a Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszéke professor emeritusa kapta. Az MTA indoklása szerint Nemecz az ásványtani és a geokémiai kutatások nemzetközileg elismert, kiemelkedő képviselője. Az anyagásványok szerkezeti, ásványgenetikai vizsgálata, a nem érces ásványinyersanyag-lelőhelyek genetikai jellemzése terén elért eredményei nemzetközi jelentőségűek.

Az MTA elnöksége kiemelkedő tudományos munkásságuk elismeréseképpen további tíz tudóst részesített Akadémiai Díjban. Ilyen díjat kapott Angeli István, a fizikatudomány doktora, a Debreceni Egyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék nyugalmazott professzora, Benyő Zoltán, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszéke egyetemi tanára, professor emeritusa, Bodó Imre, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum professor emeritusa, Gósy Mária, a nyelvtudomány doktora, az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos tanácsadója, az ELTE Fonetikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára.

Ugyancsak Akadémiai Díjjal tüntették ki Hajós Györgyöt, a kémiai tudomány doktorát, az MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézete igazgatóját, Kovács Istvánt, a történettudományok kandidátusát, az MTA Történettudományi Intézete főmunkatársát, a Pázmány Péter Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, Liposits Zsoltot, az MTA doktorát, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete igazgatóhelyettesét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárát.

Akadémiai Díjat vehetett át Petz Dénes, a matematika tudomány doktora is, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete tudományos tanácsadója, valamint Szabó Katalin, a közgazdaság-tudomány doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszéke egyetemi tanára, és Takács Ernő, a műszaki tudomány doktora, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

Akadémiai Újságírói Díjban részesült Avar László, a Magyar Mezőgazdaság hetilap vezető lapszerkesztője, Chikán Ágnes, a Délmagyarország főmunkatársa, az MTA Szegedi Biológiai Központ sajtófelelőse, valamint Dürr János, a Magyar Szabadalmi Hivatal kommunikációs tanácsadója.