Judit
3 °C
6 °C

Magyar tudós nyerte az IgNobelt

2005.10.07. 16:00
A Nobel-díj dicsőséget, az Ig Nobel népszerűséget hoz: az évente kiosztott elismerések olyan tudósoknak járnak, akinek valami röhejeset sikerült kideríteniük. Idén büszkék lehetünk, a fődíjat egy részben magyar felfedezés nyerte el.

Gondolkozott-e már Ön azon, hogy a túlfűtött homoszexuális kacsák miért dugják meg előszeretettel halott fajtársaikat? Vagy tudta-e Ön, hogy a köldökpiszok alapszínárnyalata kékes? És mit szól azokhoz, akik komoly tudósnak nevezik magukat, miközben ilyen tudományos kérdések után kutatnak? Ön bizonyára arra gondol, ezek a tudósok britek, de nem, sőt, a másként gondolkodó kutatóknak járó Ig Nobelt idén egy magyar vitte el.

A világ titkai

#alt#
Anatómiai pingvin
Az Ig Nobel-díjat egy tudományos humorral foglalkozó magazin ítéli oda különc kutatásoknak, amelyek előbb megnevettetik, de aztán elgondolkodtatják az embert. A tudományos körökben nyílván közutálatnak örvendő társaság keménymagja Marc Abrahams, a Harvardi Egyetem matematikusa, aki elmondta: azok kapják a díjat, akik valami olyat adtak a világnak, amit nem lehet, vagy nem szabad megismételni.

Az idei mezőny még a megszokotthoz képest is erősnek mutatkozott: volt itt cukormázban úszó tudós, kiderült, hogy milyen a békák szaga, amikor idegesek, ahogy az sem titok többé, hogy Yoshiro Nakamatsz mit evett az elmúlt 34 évben. Hogy mégis egy részben magyar felfedezés vitte el a fődíjat, az a pingvinek fingási szokásainak köszönhető.

Még 1993-ban történt, hogy Victor Benno Meyer-Rochow, a Brémai Egyetem kiválósága az Antarktiszra érkezett, és elcsodálkozott azon, hogy a repülésre képtelen szárnyasok milyen dinamikusan ürítenek. Fényképezett, filmezett, aztán a felvételeket évekkel később megmutatta diákjainak, akiket szintén lenyűgöztek a pingvinfészkeket körülvevő ürülékcsíkok. A tudós ekkor jött rá, hogy egy eddig alulkezelt problémával áll szemben, ezért elhatározta, hogy leleplezi a pingvinben uralkodó nyomásviszonyokat. Kutatásaiban egy magyar kutató, Gál József segítette.

Utánégető

Fotók segítségével a széklet röppályájából és konzisztenciájából arra a következtetésre jutottak, hogy a pingvinek 60 kilopascal nyomással lökik ki magukból székletüket. A csodálatos madarak tehát az embernél tapasztalt nyomóerő négyszeresével tisztítják bélrendszerüket. Bár természetesen a pingvinek fizikai adottságai is számítanak a hatótávolság szempontjából, a tanulmányból kiderül az az alapigazság, mely szerint fontosabb a nyomás, mint a kloáka átmérője.

Ez a felfedezés pedig meghozta a sikert, a német-magyar kutatópáros a fődíjat nyerte el az itteni idő szerint péntek hajnalban megrendezett díjátadó ünnepségen. Nehéz lehetett dönteni, hiszen mindegyik kategóriában erős indulókkal kellett szembenézniük Gáléknak.

Hosszú kísérlet

#alt#
Ne nézd az ánuszom!
Ott van például Greg Miller, aki képes volt feltalálni a kutyaheregolyó-implantátumot: a prolipropilénből, vagy a tehetősebbeknek szilikonból készült kiegészítés visszaadja a kasztrált kutyák önbecsülését, és segít átvészelni a traumát, olvasható Miller weboldalán. Aki csivavát herél, jobban jár, egy apróbb golyó ugyanis mindössze 84 dollárba kerül (párban 159 dolcsi a here), míg a dogoknak szánt 2,5 centis darabot 129 dollárért vághatjuk zsebre.

Brian Gettelfinger és Edward Cussler azt próbálta kideríteni, hogy miben ússzunk, ha muszáj: vízben, vagy cukorszirupban? A kísérletekből kiderült, hogy nincs különbség, mindegyikben ugyanakkora végsebességet lehet elérni, ami a fődíjhoz nem, de a kémiai díjhoz mindenképp elég volt. Hozzájuk képest meglehetősen statikus képet mutat az a tudóscsoport, amelyik 78 éve figyeli, ahogy egy megfagyott kátránygömb olvadozik, és cseppjei átfolynak egy tölcséren. A generációkon átívelő kutatás kilencévente ünnepel, átlagosan ilyen gyakran olvad ki egy csöpp a fekete masszából. Mutatványuk a fizikai díjra volt elég.

A díjazottak között további nagyágyúkat találhatunk: a békedíjat Claire Rind és Peter Simmons, a Newcastle Egyetem tanárai vihették el, amiért hosszasan tanulmányozták a sáskák agytevékenységének változásait, miközben a Csillagok Háborúja különböző kulcsjeleneteivel szórakoztatták a kiszolgáltatott ízeltlábúakat. A biológiai díjat egy nemzetközi kutatócsoport kapta, ők azzal foglalkoztak, hogy kiderítsék: milyen szagot árasztanak az ideges békák?

Nem ért rá

A gazdasági díjat a már nálunk is bemutatott menekülő ébresztőóra kifejlesztője vihette el, az irodalmi díjat a nigériai levelek névtelen írói kapták, az élelmezési díjat pedig a tokiói Yoshiro Nakamatsznak adományozták, aki egy furcsa meggyőződéstől vezérelve mindent lefotóz, majd kielemez, amit az elmúlt 34 évben megevett.

A díjátadó ceremónia a szokásoknak megfelelően papírrepülő-dobálással végződött, de egy különbség mégis volt a hagyományokhoz képest: a hajtogatott gépeket ezúttal nem Roy Glauber kotorta össze, neki ugyanis más dolga akadt. A tudós Stockholmba utazott, mert idén ő nyerte el a fizikai Nobel-díjat, az optikai koherencia kvantumelméletének kidolgozásáért. Dr Abrahams a ceremónia végén sorban felhívta a jelölteket, és sok szerencsét kívánt nekik a későbbiekre nézve, ha idén nem sikerült nyerniük, még többet, ha sikerült.