Vilma
-8 °C
3 °C

Nem készülhet ember-majom mutáns

2005.02.14. 16:10
Az amerikai szabadalmi hivatal visszautasította, hogy bejegyezzen egy ember és állat keresztezésére kifejlesztett módszert. A tudóstársadalom és a hivatali szervek komoly vitákat folytatnak arról, hogy mikortól válik egy genetikailag módosított teremtmény túlságosan emberivé.
Egy New York-i kutató hétévnyi erőfeszítése végződött kudarccal, amikor a szabadalmi hivatal visszautasította kérését – írta meg a Boston Globe. Stuart Newman ugyanis egy félig emberi, félig állati élőlény kitenyésztésének részleteit akarta levédetni, a végső körben azonban a bíróság is elvetette kezdeményezését.

Álláspont

Az Amerikai Szabadalmi Hivatal álláspontja szerint ugyanis a teremtmény – melynek létezése az orvosi kutatásokat szolgálná – túlságosan sok vonatkozásban hasonlítana egy emberre, ezért aztán szabadalmi jogok nem adhatók ki rá. Az ügy pikantériája, hogy Newman veresége valójában győzelem, hiszen a New York Medical College kutatójának pont az elutasítás volt a célja. A tudós ugyanis ellenzi az effajta kutatásokat, és úgy gondolta, hogy precedensértékű veresége távol tartja a világ laboratóriumait a hasonló, esetleg nyereségvágyból folytatott kísérletektől.

Newman elképzelése ugyanakkor nem nélkülöz minden alapot, a kutató pontosan leírta az ember és majom keresztezésének technikáját, bár módszerével mindenféle egyéb állattal is összemoshatnák a homo sapienst. A tudomány az így létrehozott teremtményt Kimérának hívja, az oroszlán fejű, kecske testű, kígyó farkú mitológiai alak után.

Nem nagy szám?

Persze több kutatás is folyik a mixelés irányába, manapság már senki nem kapja fel a fejét arra a hírre, hogy kutatók egy rész birka és egy rész kecske felhasználásával hoznának létre egy új fajt. Ugyanakkor Newman teremténye alapvetően különbözött volna a többitől, hiszen annak szervezete erősen hasonlított volna az emberére. A tudósok ezért könnyedén tesztelhették volna a mérgek és drogok hatását a Kimérán keresztül az emberi szervezetre, vagy alkalmazhatták volna donorként is akár. Newmant azonban pont ez zavarta, hogy egy részben emberi teremtményt kísérleti patkányként használjanak.

Nehéz azonban határvonalat húzni. Manapság már kormányok támogatásával is folytatnak olyan jellegű kutatásokat, melyeknek eredményeképpen humanizált állatokkal dolgoznak a tudósok. Gondoljunk csak az egerek hátából kitenyésztett emberi fülekre, vagy azokra a rágcsálókra, melyeknek immunrendszere hasonlít az emberére. Innentől kezdve pedig nehéz meghatározni, hogy meddig beszélünk módosított állatról, és mikortól redukált emberről. John Doll, a szabadalmi biztos helyettese szerint nem lehet százalékokban meghatározni ezt a kérdést.

Ugyanakkor szerte a világban komoly klónozással kapcsolatos kutatásokat folytatnak, például Gödöllőn is. A kutatócsoport különleges biotechnológiai eljárással várhatóan idén készíti el az első egeret, mely a genetikai betegségek kutatásában játszhat majd fontos szerepet. A pár centis laboratórium elsősorban az immunrendszeri nyavalyák gyógykezeléséhez nyújthat segítséget. Ugyanakkor klónozással kihalásra ítélt fajok is megőrizhetőek az utókornak.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!