Nanogépek cipelték a cseppet
A kutatócsoport az új technológia kétféle felhasználását tervezi: vagy mozgó orvosi csipként képzeli el, amely azonosítja a betegséget a szervezeten belül, vagy alakváltoztató anyagok alaptechnológiájaként szeretné alkalmazni.
Új világ
David Leigh, az Edinburgh-i Egyetem professzora szerint a csepp bemutatta, hogyan lehet molekuláris gépeket sikerrel integrálni a szabad szemmel is látható világba. "Bár a gépek csupán egyetlen nanométert mozdulnak, mégis képesek a cseppet egy egész milliméterrel odébbtolni. Ez olyasminek felel meg, mintha egy dugattyú csupán egyetlen millimétert mozdulna, mégis képes lenne felemelni egy kétszer akkora tárgyat, mint a Kanadai Nemzeti Torony" - magyarázta a kísérlet jelentőségét Leigh.
A folyadék felszínére illeszkedő apró, hosszúkás gépek normál állapotukban úgynevezett Brown-mozgással, vadul ugrálnak fel és le. Robert Brown természettudós a folyadékban lévő részecskék mozgását 1827-ben írta le. Eszerint a részecskék a folyadékban sűrűségüknek megfelelő szabályos esés vagy emelkedés helyett tökéletesen szabálytalan mozgást végeznek. Jönnek-mennek, megállnak, újraindulnak, felemelkednek, süllyednek, újra felemelkednek anélkül, hogy a legkisebb mértékben törekednének a mozdulatlanságra.
Fényre reagál
Amikor az edinburghi kutatócsoport ultraibolya fénnyel stimulálta a molekuláris gépeket, a kémiai reakció eredményeként a buborék és a folyadék felszíne megváltozott. A drámai átalakulást követően a csepp felületi feszültsége nőtt és megmozdult, majd egy millimétert haladt.
Leigh professzor nem tagadta, hogy korai egy törvényszerűség bizonyításáról beszélni, de a kísérlet legalább megerősítette azt a feltételezést, miszerint a természet képes hasznosítani a molekuláris gépeket. David Leigh szerint csak idő kérdése, hogy a folyamat pontos mikéntjére is rájöjjenek.