Jeromos
7 °C
23 °C

Elvétette a Földet a nagy napkitörés

2001. 04. 04. 15:25
| Módosítva: 2009. 04. 02. 19:39
A hétfőn bekövetkezett hatalmas kitörés éppen elvétette az irányt. Ha a kilökött gáztömeg elérte volna bolygónk atmoszféráját, földi és űrbeli elektromos eszközöket tehetett volna tönkre. Mivel a kitörés iránya nem a Föld felé mutat, a ránk gyakorolt hatása is kisebb lehet. Nem hivatalos becslések szerint a lökéshullám április 3-án este 10 óra és 4-én reggel 10 óra között érhette el a Földet.
A SOHO napkutató műhold felvételei alapján kiderült, hogy a központi égitesten az utóbbi évtized legnagyobb napfoltja bukkant fel. Ennek mérete 13-szor nagyobb, mint a Föld teljes felszíne. A Nap feszínén az AR (active region) 9393 elnevezés alatt szereplő terület egy hatalmas napfolt-csoport tartózkodási helye. Az utóbbi 10 év legnagyobb csoportja az elmúlt héten átvonult a napkorongon. A sötét napfoltokat az eltorzult mágneses mezők okozzák. Az ionizált gázok kilökődését egyes vélemények szerint a mágneses energia robbanásszerű felszabadulása váltja ki.

11 éve nem tapasztalt erejű kitörés a Nap felszínén
Az AR 9393 az elmúlt hét soránt számos kitörést és anyagkilövellést okozott. Ezek egyike érte el a hétvégén a Földet, geomágneses vihart váltva ki. A bolygónk mágneses mezejét cibáló kitörések csillagászok véleménye szerint évek óta nem látott északi fényt gerjesztettek. Az égbolt vörösre és zöldre változott, még olyan alacsony szélességi körön is, mint Mexikó. A viharok az egész hétvégén folytatódtak.

Április 2-án greenwichi idő szerint 22 óra 51 perckor egy hatalmas robbanás a Nap felszínén 11 év óta a legnagyobb kitörést okozta. Az ionizált gáztömeg viszont ez alkalommal nem a Föld felé áramlott. Az erőteljes robbanás, amely a Nap északnyugati részén következett be, óránként 7,2 millió kilométeres sebességgel lökte ki az izzó gáztömeget.

A nagy kitörés által kibocsátott ionizált gáztömeg ez alkalommal nem a Föld felé áramlott, a napfolt a robbanás előtt röviddel elfordult. Mivel a kitörés iránya nem a Föld felé mutat, a ránk gyakorolt hatása is kisebb lehet. Nem hivatalos becslések szerint a lökéshullám április 3-án este 10 óra és 4-én reggel 10 óra között érhette el a Földet.

A Nap felszínén tomboló mágneses viharok folyamatosan hatalmas napkitöréseket okoznak
Ha a hétfői hatalmas kitörés elérte volna a bolygónk atmoszféráját, földi és űrbeli elektromos eszközöket tehetett volna tönkre - jelentette ki a SOHO kutatócsoport. Egy hasonló erőteljes kitörés 1989 március 6-án zavarokat okozott Kanada távvezeték hálózatában. A legutóbbi értékelések szerint a mostani kitörés X20-as minősítést kaphat, és a legnagyobb eddig regisztrált kitöréssé léphet elő.

A protonvihar csak órákkal a kitörés után kezdődött. Ezek a nagyenergiájú részecskék hatással lehetnek az űrben lévő elektronikai eszközökre. A SOHO szonda holnapján a képeken és videókon felfedezhető 'hóvihar' a részecskék készülékbe csapódását jelzi. Ha valamivel korábban történik a nagy kitörés, a protonzáporban ideiglenesen megvakulhattak volna a SOHO műszerei is, mint tavaly júliusban, a nevezetes Bastille napi kitörés után.