Olivér
0 °C
4 °C

Megszólalt a neandervölgyi ember

2008.04.17. 09:15
Amerikai kutatók az ismert leletek alapján számítógéppel szimulálták a neandervölgyi ember hangképzését – írja a New Scientist. Az eredményt máris vitatják, újra fellángolt a vita arról, hogy mennyire tudott beszélni a több tízezer évvel ezelőtt élt ősember.

A neandervölgyi ember hangját Robert McCarthy, a Boca Raton-i Florida Atlantic University antropológusa rekonstruálta, az eredményt egy múlt heti, ohiói antropológiai konferencián prezentálta. A kutató szerint a neandervölgyiek beszédéből hiányoztak az általa kvantális magánhangzóknak nevezett hangok, amik nélkül a modern beszéd elképzelhetetlen.

"Ezek az adott nyelvben a legjellemzőbb akusztikai-fonetikai paraméterekkel rendelkező magánhangzók" – magyarázta az Indexnek dr. Gósy Mária, az MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztályának tudományos osztályvezetője. "Ezek képviselik az adott magánhangzókra leginkább jellemző tulajdonságokat, és lehetővé teszik, hogy a más hangképzéssel (például tájszólással) beszélők megértsék egymást. Egyébként a modern fonetikai szakirodalom nem ismeri a kvantális magánhangzó elnevezést, a kutatók itt valami új fogalmat próbálnak bevezetni."

Neandervölgyi kisgyerek rekonstrukciója a Zürichi Egyetem Antropológiai Intézetében

E!

A hetvenes években Phil Lieberman, a Rhode Island-i Brown University kutatója volt az első nyelvész, aki azt vizsgálta, hogy a neandervölgyi embert mennyire korlátozták a hangképző szervei a beszédben. A tudós akkor arra jutott, hogy az ősember kommunikációjában nem voltak meg a mai beszédhangok finomságai. Tanulmányait azóta többen kritizálták, voltak, akik a tudós rekonstrukciós módszerét is kifogásolták. Lieberman most csatlakozott McCarthy kutatásához, és Franciaországban talált, 50 ezer éves fosszíliák alapján modellezték újra a neandervölgyi hangképző szerveit. Számítógépes beszédszintetizátorral megalkották azt is, ahogy az ősember nem kvantális "e" hangja hangozhatott. A neandervölgyi hang itt meghallgatható. McCarthy azt tervezi, hogy teljes angol mondatokat is rekonstruál neandervölgyiül.

Az eredményt máris vitatja Erik Trinkaus, a St Louis-i Washington University antropológusa. Trinkaus szerint a neandervölgyi ember agyának mérete és az ősember génjei mind azt sugallják, hogy tudott beszélni. Trinkaus szerint az anatómiai háttérnél a beszédképesség szempontjából fontosabbak a neurális és genetikai jellemzők. Idézte azt a tavalyi kutatást, amely kimutatta, hogy a neandervölgyi is rendelkezett az FOXP2 génnel, amihez a beszéd kialakulását kötik.

A neandervölgyi ember Európa és Ázsia egyes területein jelent meg több százezer évvel ezelőtt. Gyakorlott eszközkészítő volt, vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, állatbőrökkel védekezett a hideg ellen, és ismerte és használta a tüzet. Korábban úgy hitték, hogy a modern ember harmincezer évvel ezelőtt szorította ki Európából, de az újabb kutatások szerint csak 24 ezer évvel ezelőtt halt ki.