Kotta az agyhoz
"Megkerestük azokat a hangokat, amelyek meghatározott reakciót váltanak ki az emberekben, így azokat bármilyen létező zenébe vagy hangba beleolvaszthatjuk" - mondta Seth Horowitz, a NeuroPop vezető kutatója, és a New York-i Stony Brook Egyetemen végez kutatásokat.
Horowitz elmondta: amikor kitalálják, hogy egy adott számnak milyen reakciót kell kiváltania, először megnézik, hogy melyik agyterület a felelős a kívánt reakcióért. Ezután a saját adatbázisukból előkeresik azokat a hangokat, amelyek ugyanezt az agyterületet stimulálják.
A különböző tevékenységekért és érzelmekért felelős agyterületek és a hallással foglalkozó agyterületek kapcsolati mintáit megvizsgálva összeállítható egy hangkönyvtár, amelyben minden tételhez tartozik egy adott érzelem vagy hangulat, mondta a kutató, aki egyelőre nem hozta nyilvánosságra a munkájához kapcsolódó tanulmányait, de ezt egy éven belül meg kívánja tenni.
Alaptalan anekdoták?
A zene és az agy kapcsolatát vizsgáló Mark Tramo nem győződött meg arról, hogy a NeuroPop termékének valódi tudományos alapja van, hiszen még nem végeztek megfelelő kutatásokat ezzel kapcsolatban; szerinte az eddigi bizonyítékok csupán anekdotaszerűek.
"Az emberek a csecsemőkortól kezdve ugyanolyan könnyen sajátítják el a zenét, mint a nyelvet. Ha megértjük, hogy az agyunk miként dolgozza fel a zenét, akkor azt is megtudhatjuk, hogy a hallórendszer, a memória, a tanulási képesség és a kreativitás miként működik az agyban" - mondta Tramo.
Tramo az Institute for Music and Brain Science igazgatójaként azt akarja klinikai körülmények között megvizsgálni, hogy miként hat a zene a rákos betegekre és súlyosan beteg csecsemőkre.