Miklós
-7 °C
2 °C

Nanobaktériumok okoznak betegségeket?

2004.05.20. 15:54
Amerikai kutatóorvosok szerint élőlénynek tekinthetők azok az apró képződmények, melyeket nanobaktériumoknak is neveznek, és melyek számos emberi betegség okozói is lehetnek. A nanobaktériumok létezése az egyik legellentmondásosabb tudományos kérdés, sokan vélik azt, hogy egyszerűen túl kicsik ahhoz, hogy élőlények lehessenek.
Amerikai kutatók bejelentették: sikerült izolálniuk a nanobaktériumoknak is nevezett sejtszerű struktúrákat beteg emberi artériák szövetéből. A kutatók eredményeiket az American Journal of Physiology című szaklapban tették közzé.

Szaporodnak

A John Lieske által vezetett csoport a rochesteri Mayo klinikán elmeszesedett és egészséges artériákat, artériás lerakódást és szívbillentyűket vizsgált, írta a BBC. Laboratóriumban megfestették a mintákat és elektronmikroszkóp alá helyezték őket. A kutatók kis, 30-100 nanométer átmérőjű gömböket találtak (egy nanométer a milliméter milliomod része), melyek még sok vírusnál is kisebbek.

A képződményeket jobban meg tudták vizsgálni, amikor a szövetet felbomlasztották, és kiszűrtek minden kétszáz nanométernél nagyobb objektumot. A kutatók azt vették észre, hogy az anyag sűrűsége idővel növekedett, ami szerintük arra utal, hogy a nanobaktériumok szaporodtak.

A képződményeket megfestette a DNS kimutatására szolgáló festék, és az uridint is beépítették, ami az RNS egyik fő összetevője. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a nanobaktériumok folyamatosan nukleinsavakat szintetizálnak. Elektronmikroszkóp alatt nézve ráadásul úgy tűnik, mintha sejtfaluk is lenne.

Hamis eredmények

A nanoméretű alakulatok az elmeszesedett artériákból származó mintákban tűntek fel, de nem jelentek meg azokban, melyek egészséges artériákból származtak. Egyes kutatók szerint a nanobaktériumoknak szerepe van a vesekövek és a petefészekráknál megjelenő meszes testecskék kialakulásában is. Mások azonban még azt is vitatják, hogy egyáltalán élő szervezetkről van-e szó.

John Cisar, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa például úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy a kísérlet számára nem szolgált meggyőző bizonyítékokkal a nanobaktériumok vagy mintában lévő DNS jelenlétére vonatkozóan. "Ha élőlényekkel dolgozunk, használhatjuk ezeket a festési technikákat, de az ilyen típusú módszerek adnak hamis eredményeket is."

Cisar elmondta: az őáltala végzett hasonló kísérletekben is pozitív eredményt adott a DNS-festés, de amikro megpróbálták kivonni a nukleinsavakat, semmit sem találtak.

Túl kicsik

Egy korábbi, a New York-i Rochester egyetemen Jack Maniloff és kollégái által elvégzett kutatás szerint ráadásul egy sejtnek legalább 140 nanométer átmérőjűnek kell lennie ahhoz, hogy működni tudjon.

"A kérdés, amihez mindig visszajutunk: honnan tudhatjuk, hogy valami él-e, ha nincs egyedi DNS-e? - mondta Virginia Miller, Lieske kollégája. - De gondoljunk vissza arra, hogy a DNS felfedezése előtt azt tekintettük élőnek, ami szaporodik. Most ugyanerről van szó."

A nannobaktériumok akkor kezdték el foglalkoztatni a világot, amikor 1996-ban ilyen fosszíliákat találtak egy marsi meteoritban. A kutatók most a DNS-t szeretnék elkülöníteni. Miller hozzátette: az is lényeges, hogy meghatározzák a szerepüket az emberi betegségekben.