Judit
-2 °C
8 °C

Orvosi Nobel-díj a mágneses rezonanciás képalkotásért

2003.10.06. 12:29
Az amerikai Paul C Lauterbur és az angol Peter Mansfield kapták az idei orvosi Nobel-díjat a mágneses rezonancián alapuló képalkotás (MRI) kifejlesztéséért, jelentette be hétfőn a svéd Nobel-testület. Kutatásaikra alapulva készültek később a manapság az orvosi diagnosztikában használatos MR-vizsgálóberendezések, amelyek mágneses magrezonancia segítségével készítenek rendkívül részletes két-, sőt újabban háromdimenziós képeket a vizsgált emberi szervekről és szövetekről.
Egy MR-felvétel
Az erős mágneses térbe helyezett atomok magjai a mágneses tér erejétől függő frekvenciával rezegnek. Energiájuk növelhető, ha velük azonos frekvenciájú rádióhullámokat nyelnek el. Amikor visszatérnek korábbi energiaszintjükre, rádióhullámokat bocsátanak ki. Ezeket a felfedezéseket 1952-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. A következő évtizedekben az MR-t főleg az anyagok kémiai szerkezetének vizsgálatára használták. A hetvenes évek elején a most Nobel-díjjal jutalmazott két kutató olyan felfedezéseket tett, amelyekkel az orvosi diagnosztikában is használhatóvá váltak az MR-technikák.

Belső felvételek

Paul C Lauterbur, az Urbanai Egyetem kutatója a hetvenes évek elején felfedezte, hogy a mágneses tér gradienséből kétdimenziós kép hozható létre. A kibocsátott rádióhullámok tulajdonságainak elemzésével kimutatható azok eredete, így lehetségessé vált olyan struktúrákról kétdimenziós képet készíteni, amelyeket más módszerrel eddig nem lehetett láthatóvá tenni.

A Nottinghami Egyetem kutatója, Peter Mansfield továbbfejlesztette a Lauterbur által kidolgozott megoldást. Rájött, hogyan lehet matematikailag elemezni a jeleket, ezzel lehetségessé vált az új képalkotó rendszer kifejlesztése, és arra is rámutatott, hogyan lehet felgyorsítani a képalkotást. Az általa kidolgozott megoldást egy évtizeddel később sikerült alkalmazni a gyógyászatban.

Vízalapú létforma

Egy MR-berendezés
Az emberi test tömegének mintegy kétharmada víz, így rendkívül jól alkalmazható a diagnosztikában a mágneses rezonanciás képalkotás. A betegségek gyakran eltérést okoznak a szövetek és sejtek víztartalmában, és ez jól látszik az MR-felvételeken. A beavatkozás teljesen fájdalommentes és veszélytelen, bár a pacemakeres betegeket és azokat, akiknek mágnesezhető fém van a szervezetében, nem vizsgálhatják MR-rel.

A Nobel-díjak
A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életű svéd gyáros, Alfred Nobel volt, aki jelentős vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Nobel élete végén, feleség és család híján döntött úgy, hogy pénzét a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja, így 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta.

A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Stortinget (parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda.

Ezeken kívül 1969 óta a közgazdaság-tudomány legjelesebbjeinek, az eredeti Nobel-díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított Alfred Nobel-emlékdíjat osztanak. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de csak legfeljebb három személy között, és nemzetközi szervezetek is megkaphatják.

A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsó sorban egy nagyobb összegű csekket kapnak. A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek függvényében évről évre változik. Az orvostudósok legnagyobb kitüntetése idén mintegy tízmillió svéd koronás (282 millió forintos) pénzjutalommal jár.

Miért nincs matematikai Nobel-díj?

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!