Árpád
-1 °C
9 °C

Orvosi Nobel-díj a sejthalál kutatóinak

2002.10.07. 14:38
Sydney Brenner és John E. Sulston brit, valamint H. Robert Horovitz amerikai kutató nyerte az idei orvosi Nobel-díjat. Az indoklás szerint a kitüntetéssel a szervfejlődés génszabályozásának és a programozott sejthalálnak a kutatásában elért eredményeiket ismerték el.
A három kutatónak sikerült azonosítania a szervek fejlődését, illetve a sejtek önpusztító folyamatát befolyásoló legfontosabb géneket. A felfedezések új fénybe helyezték bizonyos betegségek kialakulását, az AIDS-et, a hűdéses rohamokat és az idegsorvadásos kórképeket is beleértve.

Féregfigyelés

A 75 éves Sydney Brenner a kaliforniai Berkely Egyetem Sejttudományi Intézetének kutatója új utakat nyitott azzal, hogy bebizonyította: a különböző sejtmutációk meghatározott génekhez kötődnek, s azok génspecifikus módon alakítják az egyes szervek fejlődését. A 60 esztendős John E. Sulston a Cambridge-i egyetemen - férgeken kísérletezve - elsőként azonosította a sejthalál folyamatát befolyásoló mutáns gént.

Sejthalál

Az 55 esztendős amerikai H. Robert Horovitz, az amerikai Massachusetts Institute of Technology munkatársa kísérletei során rávilágított az egyes sejtek kölcsönhatására a sejthalál folyamatában, és bebizonyította, hogy ugyanazok a gének működnek az emberi szervezetben is.

Mindhárom kutató a Caenorhabditis elegans fonalféreg fejlődését figyelte meg. A mintegy 1 milliméter hosszú féreg mindössze 959 sejtből áll. Az állat fejlődése során a megtermékenyített petesejt osztódni kezd. A C. elegans fejlődése során összesen 1090 sejt keletkezik, ezek közül 131-et pusztít el a programozott sejthalál. Így alakul ki a 959 sejtből álló felnőtt féreg, mely hermafrodita.

A Nobel-díjak
A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életű svéd gyáros, Alfred Nobel volt, aki jelentős vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Nobel élete végén, feleség és család híján döntött úgy, hogy pénzét a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja, így 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta.

A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda.

Ezeken kívül 1969 óta a közgazdaság-tudomány legjelesebbjeinek, az eredeti Nobel-díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított Alfred Nobel-emlékdíjat osztanak. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, és nemzetközi szervezetek is megkaphatják.

A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsó sorban egy nagyobb összegű csekket kapnak. A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek függvényében évről évre változik. Az orvostudósok legnagyobb kitüntetése idén mintegy egymillió eurónyi pénzjutalommal jár.

Miért nincs matematikai Nobel-díj?

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!