Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Kozmoszkutatók kapták a fizikai Nobel-díjat

2006.10.03. 15:00
A svéd királyi akadémia keddi bejelentése szerint az amerikai John C. Mather és George F. Smoot kapják idén a fizikai Nobel-díjat. A tudósok a világegyetem, a naprendszerek és a csillagok keletkezésével kapcsolatos, e folyamatok mélyebb megértését segítő kutatómunkájukért kapják az elismerést.

Nem jött be a papírforma az idei fizikai Nobel-díj kiosztásakor: a kitüntetést nem a legesélyesebbnek tartott jelölteknek ítélték. A Thomson Scientific nevű tudományos publicisztikai társaság jóslataiban az Alan H. Guth, Andrei Linde és Paul J. Steinhardt alkotta tudóscsapatot, illetve a japán Shuji Nakamurát nevezte meg lehetséges nyertesekként.

Nem rájuk számítottak

Guthék a világegyetem tágulását magyarázó elméletükkel kerültek a jelöltek közé, a fénykibocsátó diódák (ledek) és lézerdiódák feltalálójaként és tökéletesítőjeként ismert Nakamura pedig gyakorlatilag a teljes életművével. A japán tudós esélyeit az is jelezte, hogy szeptemberben megkapta a műszaki tudományok Nobel-díjaként számon tartott Millennium Technology Prize-t.

A két díjazott végül az amerikai John C. Mather és George F. Smoot lett, ők a feketetest-sugárzás és a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás anizotrópiájának felfedezéséért kapták az elismerést. (Anizotrópiának azt a jelenséget nevezik, amikor az anyag egyes tulajdonságai különböző irányban különbözőek.) A tudósok kutatási eredményei bizonyították be, hogy valóban a Nagy Bummnak, vagyis az Ősrobbanásnak köszönheti a világegyetem a megszületését - mondta az MTI-nek Lorenz Kinga, a Planetárium igazgatója.

A háttérsugárzás háttere

Az igazgatónő magyarázata szerint az univerzum anyaga valaha egy végtelenül apró pontban volt összesűrűsödve. Amikor az ősrobbanás szétvetette, ebből az anyagból galaxisok alakultak. Az így született világegyetem korát 15 milliárd évesre becsülik, létének korai szakaszáról árul el adatokat a feketetest-sugárzás.

"A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás akkor jött létre, amikor a világegyetem hőmérséklete eléggé lecsökkent az Ősrobbanás után ahhoz, hogy anyaga átlátszóvá váljék. Ekkor az univerzum még körülbelül 3000 Celsius fok hőmérsékletű volt (napjainkban mindössze mínusz 270 Celsius fokos). A sugárzás valójában fény, amit az alacsony hőmérsékletű feketetest-sugárzás kelt, ezért lehet a mikrométeres hullámhossz-tartományban megfigyelni" - tájékoztatta az MTI-t Csizmadia Szilárd, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa.

A sugárzás hőmérsékletingadozásai (kép: COBE)

A sugárzás részleteit először a Cosmic Background Explorer (COBE) műhold tanulmányozta. Adatainak elemzésével világosan bebizonyosodott, hogy ebben a sugárzásban mintegy tízezred fok nagyságú anizotrópia van. Ez azt jelenti, hogy az égbolt egyes irányaiból több, más irányaiból kisebb erősségű kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás érkezik. Ezek a kis anizotrópiák a galaxisok kialakulásának előfeltételei, nélkülük nem jöttek volna létre a csillagrendszerek.

E sugárzás mérését végezte el John C. Mather és George F. Smoot, az általuk kifejlesztett és az űrbe juttatott, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mérését lehetővé tevő készülékkel. Felfedezésük annak megfigyelésnek a bizonyítéka, hogy az Ősrobbanást követően a világegyetem nem volt teljesen azonos hőmérsékletű mindenütt. Az akkori sűrűség- és hőmérsékleti ingadozások létezésének lenyomata manapság már csak a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiájában látható.

Nobel örökében

Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. A díjhoz tízmillió svéd korona (kb. 290 millió forint) is jár, az elismeréseket az akadémia december 10-én, Nobel halálának évfordulóján adja át.

Az alapító nem hagyott határozott instrukciókat a mindenkori Nobel-bizottságra. Utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön "a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek". Az orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi díj és a békedíj mellett 1968 óta a közgazdaságtudomány nagyjai is részesülnek e kitüntetésben.

Röntgen volt az első

A díjat először 1901-ben osztották ki, akkor a német Wilhelm Conrad Röntgen nyerte a fizikai Nobelt a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért. Tavaly az amerikai John L. Hall és a német Theodor W. Hänsch, illetve a szintén amerikai Roy J. Glauber megosztva kapták a fizikai díjat. Glauber a kvantumelmélet továbbfejlesztése, Hall és Hänsch a lézer-alapú precíziós színképelemzés miatt részesült kitüntetésben.

A 2006-os Nobel-szezon hétfőn kezdődött, amikor bejelentették, hogy az amerikai Andrew Z. Fire és Craig C. Mello kapja az idei orvosi díjat az RNS interferencia felfedezéséért. Szerdán a kémiai Nobel, október 9-én a közgazdasági emlékdíj, október 13-án a békedíj nyertesét hirdetik ki. Azt még nem tudni, melyik nap nevezik meg az irodalmi Nobel díjazottját.