Szaporodik a háromszemű ősgyík

Az Új-Zélandon honos sárkányszerű hidasgyík akár száz évig is elél. Testhossza eléri a 80 centimétert, háti oldalán pikkelyekből álló taraja van. Szabadon álló hasbordái is vannak, amelyek nem érintkeznek a gerincoszloppal, ami dinoszauruszokra jellemző tulajdonság. A felső állkapcsán két sorban helyezkednek el a fogai, míg az alsó állkapcsán csupán szimplán.

A hidasgyíknak bármily hihetetlen, de három szeme van. A harmadik szem a feje tetején, a bőre alatt helyezkedik el: a tudósok szerint ez azért alakult ki, hogy az állat a napsugarak segítségével D-vitamint termeljen. A fehér, foltszerű bőrképződmény fokozatosan eltűnik, ahogy az állat korosodik.

A hidasgyíkok túlélték a jégkorszakot és sok egyebet az évmilliók során, ám az 1700-as évek végére a kihalás szélére kerültek, a patkányok megjelenése miatt. Jelenleg 32 apró védett szigeten élnek. Wellingtonban 2005-ben létesítették a 250 hektáros Karori-rezervátumot az őshonos madarak, rovarok és egyéb állatok tenyésztésére. Itt kezdetben 70 hidasgyíkot telepítettek, tavaly további 130 egyedet engedtek szabadon.

A rezervátum munkatársai véletlenül fedezték fel a fészket a bennük lévő 4 pingponglabda nagyságú, bőrszerű bevonattal rendelkező fehér tojással. "Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy a mi hidasgyíkjaink szaporodnak" - hangsúlyozta Rouen Epson, a rezervátum szakértője. Előfordulhat, hogy a rezervátumban más fészkek is lehetnek, amelyekről nincs tudomásuk. A fészekben eredetileg több tojás lehetett, mert átlagosan tíz szokott lenni. A tojásokat visszatakarták, és ha minden jól megy, márciusig bármikor kikelhetnek.

A hidasgyík (Sphenodon punctatus), vagy maori nyelven tuatara a hüllők osztályába, a felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) rendjébe és a hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) családjába tartozó egyetlen faj. Élő kövületként tartják számon, mert a dinoszauruszok kortársa, a hidasgyíkok ugyanis már 225 millió évvel ezelőtt is léteztek.