Natália
-3 °C
7 °C

Mitől vagyunk ilyen okosak?

2005.05.11. 10:45
Butul a társadalom. Egyre kevesebbet olvas, ha tud egyáltalán olvasni. Egyre többet ül májkrémszagú viaszkupacként együgyűeknek sugárzó televíziók műsorai előtt. A kérdés, hogy a társadalom tagjain végzett IQ-tesztek eredményei miért javulnak tartósan évtizedek óta?

James Flynn amerikai filozófiaprofesszor huszonhárom éve fedezte fel a róla elnevezett jelenséget: az iparosodott államok lakosságának átlagos intelligencia kvóciense folyamatosan növekszik. A magyarázatot azóta is keresik.

Az is marad

Az egyik kézen fekvő válasz, hogy az IQ mérése és felhasználása különböző értékelési célokra vegytiszta áltudomány, az emberi tulajdonságok leírására alkalmatlan középkori egzaktkodó perverziók egyike.

E vélemény részben összefügg az Arthur Jensen pszichológus munkássága kapcsán kibontakozott vitával. Jensen 1960-es években kimerítő tudományos munkával, egyebek közt IQ-tesztek alapján igazolta az elterjedt sejtést, hogy a nem fehér emberek alsóbbrendűek a fehér embereknél.

Jensen szellemi teljesítménye hamar elsüllyedt a szutyokban, azt azonban nem felejtették el, hogy az IQ-mérés milyen hűen szolgálta a fajgyűlölet ideológiai céljait.

Flynn és társai évtizedek óta elkeseredetten küzdenek azért, hogy valamilyen tudományos adatot csikarjanak ki az intelligenciamérésből.

Kigyúródott agyak

Megalapozott tényszerűségnek tűnik, hogy a társadalom problémamegoldó képessége gyorsulva nő. James Flynn amerikai és európai adatok alapján arra jutott, hogy az intelligencia évtizedenként átlagosan három ponttal nő. A statisztikák 1947 és 1972 között 0,31 IQ-pontos növekedést mutattak, ráadásul a növekedés a kilencvenes évek elejére 0,36 százaléra gyorsult.

Barátságos X-re áll a meccs abban a kérdésben, hogy az intelligenciát örökletes vagy környezeti tényezők határozzák meg jobban. Az egypetéjű ikrekkel és mindenféle emberekkel végzett összefüggéstani számítások kimutatták, hogy az okosság mintegy hatvan százalékban függ a felmenők képességeitől.

A megállíthatatlan gógyisodás folyamatának környezeti/szociokulturális gyökere után matatva azonban a kutatók eddig a semmibe markoltak. A Flynn-jelenségről kiderült, hogy nem az élelmiszerek minőségének és mennyiségének fokozódása okozza. Ennél is érdekesebb, hogy a közoktatásban naponta mért, bölcsészet- és természettudományos képességek évtizedek óta változatlan képet mutatnak.

Olcsó játék

Flynn és közgazdász kutatótársa William Dickens azonban nemrégiben úgy vélték, megtalálták az emberi környezetnek azt a részét, amely folyamatosan birizgálja az intellektust. Ez a "szellemi igénybevétellel járó szabadidős tevékenység" elterjedése.

A folyamat egy viszonylag korai pontja lehetett egy rádió keresőgombjának lázas tekergetése, amelyet idővel a televízió, illetve a videomagnó kezeléséhez szükséges a hihetetlen szellemi szintlépés követett.

Napjaink intelligenciafejlesztő szórakozásainak csúcsát a számítógépes játékok jelentik. A Tetris dinamikus geometriai szekveciáinak kezelésétől a Grand Theft Auto virtuális mentális várostérképének betanulásáig.

A számítógépezés örök dicsőségét és a legelterjedtebb IQ-teszt típust, a Ravent egyaránt mélybe rántó végkövetkeztetés, hogy a nyakatekert kezelőfelületeken történő tájékozódást a web segítségével magas szinten elsajátító ember számára egy nap óvodás játéknak tűnhet egy alakzatsor hiányzó elemének kiválasztása.