További Tudomány cikkek
- Szakmai körökben is megosztó: most akkor jó vagy rossz az időszakos böjt?
- A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
A korbecslést azután korrigálták, hogy az Ian McDougall, Frank Brown és John Fleagle alkotta ausztrál-amerikai kutatócsoport visszatért az etiópiai ásatások helyszínére.
A Nature tudományos magazin jelentése szerint az Omo I és II elnevezésű koponyák alapján 40 000 évvel korábbra tehető a Homo sapiens megjelenése Afrikában. A fosszíliák így közelebb kerültek ahhoz az időhöz, amikor fajunk felbukkant a törzsfejlődésben. A genetikai kutatások szerint az ember 200 000 évvel ezelőtt jelent meg Kelet-Afrikában, valószínűleg a mai Etiópia és Tanzánia területén.
Visszatérés
"A feljegyzések és térképek pontosak voltak, így visszamentünk az adott helyre, és további csontokat találtunk. Néhány koponyaszilánkot rá tudtunk ragasztani az 1967-es leletre" - mondta Frank Brown, a Utah-i egyetem professzora, a Nature által feldolgozott tanulmány egyik szerzője.
A leleteket a hatvanas években végzett első kormeghatározáskor - a csontok mellett heverő osztrigahéjakban található uránizotópok bomlása alapján - 130 000 évvel ezelőttinek becsülték. Brown professzor rámutatott, hogy a puhatestűek maradványai nem nagyon használhatók pontos kormeghatározásra.
Vegyültek
Az új méréseket a fosszíliákat tartalmazó vulkáni hamurétegben, az ott található habkődarabokban lévő ásványi kristályokon végezték. Az izotópos kormeghatározási módszerek közül a földpátkristályokban található radioaktív kálium-40 argon-40 gázzá bomlása alapján a csontok kora 104 000 és 196 000 év közé tehető. A klímaváltozások és az Omo áradásai alapján pontosítva a koponyák nagyon közel lehetnek a 196 000 éves korhoz.
A londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, Dr. Chris Stringer, aki több mint húsz évvel ezelőtt foglalkozott a leletekkel, a BBC-nek elmondta: Omo II sokkal primitívebbnek tűnik, mint Omo I, ezért Omo II-t korábbinak gondolná.
"De úgy tűnik, ugyanabból a korból származnak, ami arra utal, hogy abban az időben nagyon változatos volt az afrikai populáció. A primitív és modern jegyek különböző keverékeit mutatják" - vélekedett Stringer.
Az Omókat megelőző legkorábbi embermaradványokat Kelet-Etiópiában, Herto falu közelében tárták fel - ezek 154 000 - 160 000 évvel ezelőttről származnak.
Nem volt kultúrájuk
"Az emberiség kulturális aspektusa például a találtak alapján sokkal később jelent meg, mig gondolták - mindössze 50 000 évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy a Homo sapiensnek 150 000 évig nem volt kultúrája, nem evett halat, nem használt szigonyt, nem voltak hangszerei, tűi vagy szerszámai - magyarázza Brown. - Ezek a dolgok csak nagyon későn jelentek meg, kivéve a kőpengét, ami valamikor az 50 000 és 200 000 évvel ezelőtti időben bukkant fel, attól függően, hogy kinek tetszenek hinni."
"Az archeológiai irodalomban komoly viták folynak a modern viselkedés első megjelenéséről - teszi hozzá John Fleagle, a New York-i Stony Brook Egyetem professzora - mint a vallásos célú csontfaragás, a szerszámok, a díszítés, az ékszerek, a rajz és a nyílhegyek. Ezek egy csomagban jelentek meg 50 000 évvel ezelőtt. Az első modern emberek, akik valamikor 50 000 - 40 000 évvel ezelőtt hagyták el Afrikát, már rendelkeztek velük. Egyre nyilvánvalóbb, hogy hatalmas időbeli hézag tátong a modern ember anatómiai kialakulása és a modern viselkedés megjelenése között."