Árpád
3 °C
12 °C

Látogatóktól féltik a magyar óriásopált

2006.11.22. 15:07
A kedden talált rekordméretű opált a budapesti Természettudományi Múzeumban állítják ki - az ásvány eszmei értéke nagy, de csak a látogatóktól kell védeni.

Az óriásopál egy teljesen véletlen felfedezésnek köszönhető - mesélte az Indexnek Embey-Isztin Antal, a múzeum ásvány- és kőzettárának igazgatója. A lelőhely egy közönséges kőbánya a mátraalji Kisnánán, ahol útalapba való zúzaléknak szánt andezitet bányásznak. A féldrágakőnek számító ásvány egy rutinrobbantás során került elő. Értékét hatalmas mérete adja, az opál ugyanis általában kis, néhány centis formákban fordul elő a vulkáni kőzetekben.

Az opálnak több módosulata ismert. A kisnánai leletet faopálnak kiáltották ki, de a szakember nincs meggyőződve arról, hogy az egész valóban faopál lenne - a pontos összetétele további vizsgálatok során derül majd ki. Az mindenesetre kétségtelen, hogy az ásvány opál, tehát a szilíciumdioxidnak egy változata. Ugyanaz az anyag építi fel, mint a közönséges kvarcot, a különbség annyi, hogy az opál szerkezete amorf, alaktalan, ezért nem alakít ki látványos kristálylapokat, megjelenése inkább üvegre emlékeztet. Ezen kívül az amorf gélstruktúrájú féldrágakőben víztartalom is van, néha egész magas, 20 százalékos.


Nézegessen opálrekordot!

Az igazgató elmondta, hogy az opál kialakulását vulkáni tevékenység előzte meg. "Amikor már megszilárdult az andezitláva, de még magas hőmérsékleten volt, a kőzetben maradt vizes oldatok a megszilárduló andeziten belül nagy feszültséget okoztak, üregeket, nyílásokat képeztek. Ugyanezek az oldatok hozták magukkal a szilíciumdioxidot, ami aztán kitöltötte ezeket az üregeket. A jelenség a kőzettanban jól ismert, több hidrotermális érc is így keletkezik" - mondta Embey-Isztin.

A szakember megnyugtatott bennünket, nem kell félni attól, hogy ellopják a leletet. Ugyan az ásvány igen értékes, ez az érték inkább eszmei. Bár az opál keresett a világ ásványbörzéin, ilyen rendkívüli, nehezen mozgatható darabbal már magángyűjtők sem foglalkoznak. "Inkább azért tesszük majd vitrinbe, mert néha a kedves látogatók szeretnek emlékeket lecsípni az ásványokból" - hozta össze az igazgató a rögöt a magyar rögvalósággal. Egyébként az opál tárolása semmilyen különleges körülményt nem igényel, nagyon száraz helyen is csak évszázadok alatt veszítene egy kis vizet.

Hogy a múzeumlátogatók mikor tekinthetik meg az opálóriást, már csak gép és munkaerő kérdése. Az ásvány tömegét 300 és 400 kilogramm közé teszik, kedden négy markos bányász alig bírta feltenni a fővárosba szállító teherautóra. Az igazgató szerint lehet, hogy már a jövő héten vitrinbe kerül az ásvány, de idén mindenképpen megtalálja helyét a múzeum gyűjteményében.