Mária
-6 °C
-2 °C

Takaríthatnak az oroszok Pakson

2006.09.27. 21:51
Soha, sehol nem történt még olyan típusú nukleáris baleset, mint Pakson a 2003. április 10-ről 11-re virradó éjszakán. Egy tisztítótartály konstrukciós hibája miatt harminc kazettányi, összesen négy tonna erősen radioaktív urándioxidot tartalmazó fűtőelem túlhevült, majd szétrobbant vagy megrepedezett. A kazettákból kiszóródott sugárzó törmelék a tisztítótartály aljára süllyedt. Több mint három év elteltével most megkísérlik eltávolítani onnan.

Október első felében végre megkezdik a sérült fűtőelemek kiemelését a paksi atomerőmű kettes blokkjának elfuserált tisztítótartályából - jelentette be az atomerőmű vezetősége a nyomaték kedvéért az egyes és kettes ikerblokk reaktorterében megtartott sajtótájékoztatón, atomerőművi egyenfehérbe öltöztetett médiamunkások előtt. A kettes blokk mögött már ott tornyosul az a 24,7 tonnás, 14 méter magas munkaplatform, amelyet nemsokára daruval a reaktor melletti aknába, a problémás tisztítótartály fölé eresztenek. Negyvenöt orosz vendégmunkás dolgozik majd benne két műszakban, hetven féle célszerszámmal, míg grammonként ki nem lapátolják a sugárzó atomszemetet a hűtővíz alól.

Precedens nélküli eset

A 2003 áprilisi, a nemzetközi nukleáris eseményskálán hármas fokozatúnak minősülő súlyos üzemzavart követő vizsgálatok szerint a reaktorból magnetitlerakódás miatt kiemelt fűtőelem-kazetták a tisztítótartály nem megfelelő hűtése miatt hevültek túl. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői szerint a tartály konstrukciója nem felelt meg a nemzetközi biztonsági szabványoknak. A konstrukciós hibáért a tartályt tervező és gyártó Framatome ANP francia-német konzorcium vállalta a felelősséget. A Paksi Atomerőmű velük peren kívül egyezett meg a kártérítés állítólag mesés, ám nyilvánosságra nem hozott összegéről, ugyanakkor azt is elismerték, hogy a tartályt engedélyező magyar szakembereknek sem tűnt fel a hiba.


Klikk!

A kettes blokkot másfél évvel később, 2004. szeptemberében újraindították, a széttört, megrepedezett kazettákkal, és a belőlük kiszóródott, erősen radioaktív törmelékkupaccal megrakott tisztítótartály azonban azóta is ott pihen mellette. Bár a tisztítótartályban olyan bórsav koncentrációt alakítottak ki, ami a paksi szakemberek szerint a sérült fűtőanyagrudak és kazetták bármilyen elrendeződése esetén megakadályozza a láncreakció lehetőségét (ami eleinte komolyan felmerült), sokáig csak találgatni lehetett, hogyan fogják a tönkrement üzemanyagot a reaktor közvetlen közeléből eltávolítani. Ilyesmire ugyanis még sehol nem volt precedens.

A szokatlan nagytakarításra pályázatot írt ki az atomerőmű, amelyre mindössze két cég jelentkezett: a tisztítótartállyal már leszerepelt francia Framatome, és az üzemanyagkazettákat gyártó orosz beszállító, a TVEL. A többi meghívott atomcég ajánlatot sem nyújtott be a lehetetlennek tűnő feladatra. A kétkörös magyar bírálat - nem meglepő módon - az orosz ajánlatot értékelte jobbnak, az erőmű már 2003. szeptemberében megállapodott a TVEL-lel. Azóta viszont többször is elhalasztották a helyreállítás megkezdésének tervezett időpontját. Az erről készült szakvéleményeket és kockázatelemzéseket nem hozták nyilvánosságra, noha civil szervezetek pereket is indítottak emiatt. Hogy hogyan fogják csinálni, sokáig csak találgatni lehetett.

Alapos felkészülés

A szerdai sajtótájékoztatón aztán kiderült, hogy az előkészületek a művelet rendkívül kockázatos mivolta és a minden munkafázisra kiterjedő engedélyeztetési eljárások miatt húzódtak el. Mivel a biztonság az elsődleges prioritás, időkorlát továbbra sincs a helyreállítási munkákra, akkor lesz vége, amikorra biztonságosan be lehet fejezni. Az utolsó engedélyt szeptember 7-én adta ki az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága a projekt végrehajtására. Október elején a kettes blokk leállításával kezdik.

A baleset óta elmúlt három és fél év alatt kamerákkal feltérképezték a sérült tisztítótartály belsejét: van olyan kazetta is, amely teljesen kettészakadt, a tartály fenekén jókora kupacban, néhol másfél méter magasan áll a radioaktív törmelék. A felvételek alapján az oroszok Dimitrovgrádban elkészítették a tisztítótartály és a törmelék makettjét, megtervezték és legyártották a törmelék eltávolítására szolgáló célszerszámokat és tároló tokokat. 2005. márciusában Pakson sugármentes, "imitált" üzemanyagtörmelékkel, egy teljes léptékű tisztító tartály maketten, az egyes blokk melletti aknában teszteltek.

Manipulátorok a platformon

A takarítás hosszas kézimunkát igényel. A tisztítótartály fölé eresztett hatalmas acélplatformon a TVEL negyvenöt orosz szakembere váltja egymást két műszakban, öt magyar műszakvezető irányításával. Maga a platform egy hatalmas acélcső, melynek belsejébe létrán lehet lejutni, alján pedig nyílások vannak a szerszámoknak és ólomüveg ablakok a törmelék megfigyelésére. A platform alját több méter hűtővíz választja el a sérült kazettáktól és a törmeléktől, ez biztosítja a platformon dolgozók "biológiai védelmét". A platformot az akna mélyére, a vízfelszín fölé eresztik, az akna falát már korábban lemosták, sugármentesítették.

A tisztítótartály tetejére, a hűtővíz alá még a platform beengedése előtt egy peremet eresztenek, ebbe illeszkednek azok a tokok, amelyekbe a törmeléket pakolják a sokféle manipulátorral. A mechanikus műveletekhez hetven féle szerszám készült, hosszú rudak végére szerelve. Fúrók, vágók, fogók, hurkok, villák, markolók, ollók, csipeszek. A legapróbb darabokat egy víz alatti porszívóval gyűjtik majd össze. A platformon dolgozók kamerák és kémlelőnyílások segítségével irányítják az eszközöket. A törmelékkel megtelt tokokat az átrakódaru emeli át a pihentető medencébe, ahol a kiégett fűtőelemekkel azonos módon kezelik őket. A munkaplatformot öt-hétszer ki kell majd emelni az aknából, hogy a megtöltött tokokat üresre cseréljék.

Nem lesz láncreakció

Noha a művelettel kapcsolatos hatástanulmányokat, kockázatelemzéseket a civil szervezetek tiltakozása és perei ellenére sem hozták nyilvánosságra, az Index érdeklődésére Kovács József vezérigazgató határozottan közölte, hogy mérésekkel és számításokkal tudják bizonyítani, hogy a négy tonnányi nukleáris fűtőanyag megbolygatása nem indíthat be láncreakciót. Azt is megkérdeztük tőle, hogy milyen sugárterhelést kapnak a takarítóplatformon dolgozók: erre azt válaszolta, hogy nem lesznek nagyobb sugárterhelésnek kitéve, mintha a sajtótájékoztató helyszínéül is szolgáló reaktorcsarnokban dolgoznának.