Vilma
-7 °C
4 °C

Partimadarak és vércsék a Dél-Alföldön

2002.05.17. 10:02
A Dél-Alföldön megjelentek a kékvércse első példányai; a viszonylag későn érkező és egyetlen telepesen költő ragadozó fajunk nevét hímjeinek kékesszürke tollruhájáról kapta. Az egyedeket Csikóspusztán és a csanádalberti Montág pusztán látták - mondta el Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkárhelyettese az MTI-nek.
A helyi ornitológusok mesterséges fészkelőládákkal igyekszenek e csökkenő számú, keleti elterjedésű sólyomfélét segíteni. A kékvércse rokonaihoz hasonlóan nem épít saját fészket, hanem a varjúfélék elhagyott költőhelyeit foglalja el. "A korábbi évtizedekben tömegesen fészkelő és ezért a vércséknek is otthont építő vetési varjú azonban fészkelőként gyakorlatilag kipusztult Csongrád megyéből, ezért van szükség emberi segítségre a madarak szaporodásához" - tette hozzá Kókai Károly.

Vonulnak a partimadarak

Csigaforgató
A tavasz közepe-vége a lileféle partimadarak vonulásában is fontos szerepet játszik. Közülük a legritkábban előforduló a szegedi Fertő-tavon megfigyelt fekete-fehér tollruhájú, piros csőrű csigaforgató. Nevének megfelelően csigákkal, kagylókkal táplálkozik elsősorban.

Szintén érdekes a szorosan vett európai kontinensen nem is fészkelő fenyérfutó észlelése ugyanitt. Ez az apró, rövid csőrű madár főleg a tengerparton vonul, gyors ide-oda futkosásával hívja föl magára a figyelmet.

Ugartyúkot találtak Csongrádban

Ritka hazai fészkelő lileféle a kissé megtévesztően elnevezett ugartyúk, amely a többi partimadártól eltérően a száraz, kopár részeket kedveli, így a vakszik-foltokkal tarkított rövid füvű legelőket, a parlagon hagyott kopár területeket, a homokbuckás részeket és a kavicsplatókat. Roppant rejtőzködő életmódja miatt nehéz észrevenni, ezért nagy szerencse, hogy a Csanádi puszták szélén egy parlagon álló földdarabon sikerült rálelni egy területet foglaló ugartyúk párra.

Fehérszárnyú szerkő
A nagy számban vonuló partimadárra jó példa a pajzsoscankó, ennek a galamb testméretű lilefélének a száma megközelíti a kétezret a szegedi Fertőn. Tömegesen érkeznek a három szerkőfajunk (kormos-, fattyú-, fehérszárnyú-) egyedei a megye halastavaira, de a folyók felett is előfordulnak ezek a kecsesen libegő röptű, csérekkel és sirályokkal rokon madarak.

Legértékesebb e három faj közül a fehérszárnyú szerkő: Nyugat-Európában nem jellemző, hogy költene, kelet felé Magyarország az első biztos fészkelő területe. A szerkők csapatai között felbukkan néhány fekete fejű és szárnybélésű kis sirály is. E faj testmétere nevének megfelelően alig kétharmada a közismert dankasirályénak.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!