Eszter, Eliza
12 °C
22 °C

Bitek az útban

2005.05.19. 23:15
Egyszerű és olcsó találmánnyal rukkolt ki egy zirci vállalkozó. Az eszköz hangjelzéssel és egy színes kijelzőn megjelenő ábrával is figyelmezteti az autóvezetőt az úton leselkedő veszélyekre, látnivalókra. A találmányhoz kell néhány patkómágnes, amelyek az út alá telepítve a kérdéses pontok előtt kódolva jelölik a KRESZ-táblákat vagy bármi mást. Három dunántúli megyében és pár tucat járműben már működik egy kísérleti rendszer.

Egyedülálló találmánnyal tenné biztonságosabbá és informatívabbá az utakat egy családi vállalkozásban működő cég: a kütyü színes kijelzője és hangjelzése figyelmeztetné a sofőröket a KRESZ-táblákra, veszélyes kanyarokra, vasúti átkelőkre és egyebekre. Az olcsó, egyszerű és környezetvédelmileg sem aggályos berendezés turisztikai célokat is szolgálhatna, sőt a használattal arányos útdíjfizetés menedzselésére is alkalmas.

A feltaláló szavai szerint "őrangyalként" működő szerkezetet máris több Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megyei úton megtelepítették, például a cseszneki vár közelében található veszélyes balkanyar előtt. Ebben a régióban hamarosan az összes vasúti átjárót és a lakott területen kívüli főutak elsőbbségadási tábláit, körforgalmait, veszélyes kanyarjait megjelölik. Az éles kanyaroknál pedig a rendszer nemcsak a megfelelő tábla rajzát mutatja meg a vezetőnek, hanem az ajánlott sebességet is.

Bitek az útban

Mindenki látott már vonalkódot, amelynél a vékony és vastag csíkok hordozzák az információt. Hédl Sándor valami hasonlót talált ki. "Szájukkal" fölfelé álló patkómágneseket ás el az út alá, egymás után, szépen sorban kilencet. Ha a két mágnes közötti távolság 70 centi, akkor az egy 0-s bitet jelent, ha 1,4 méter, akkor 1-est. Az első két mágnes között fixen 2,1 méter van, hogy a gépkocsiban lévő vevő a jármű sebességétől függően bekalibrálhassa magát, amikor elsuhan a mágnesek fölött. Az utolsó mágnesköz szintén nem hordoz információt, a jelsorozat végét mutatja, nehogy jelként érzékeljen a rendszer valamilyen külső zavart is. Így hat mágnesköz hordoz jelet, vagyis jelenleg 64 féle KRESZ-táblát vagy más kódot lehet megkülönböztetni, bár természetesen a mágnesek és a bitek száma növelhető.

A mágnessorozatból párhuzamosan hármat (összesen tehát 27 mágnest) helyeznek az útba, a vevőkészülékből pedig kettőt a járművekbe (a két ülés alá), hogy semmiképp se kerülhessék el egymást. Hédl Sándor az állítja, a tapasztalatok szerint gyakorlatilag 100 százalékos biztonsággal eljut a jel a készülékig.

A feltaláló szerint egy-egy kódsorozat az útba 40-45 perc alatt beépíthető 50 ezer forint körüli költséggel. A járművekbe való berendezés (a két jelfogó és a színes kijelzőt, hangszórót is magába foglaló központi egység) 14 ezer forintba kerül, de Hédl szerint sorozatgyártással 10 ezer alá szorítható az ár.

A feltaláló szerint évente 240 milliárd forintos töréskár keletkezik Magyarországon, ebből legalább negyvenmilliárdot meg lehetne spórolni a találmány segítségével.

Az elv

A Hédl Sándor zirci elektronikai technikus által jegyzett találmány a mágneses erőtéren alapul. (Lásd a keretben!) A KRESZ-táblák, kanyarok, átkelők előtt patkómágneseket helyeznek el, 12 centiméterrel a föld alatt. A mágnes egyfajta mágneseserőtér-függönyt húz az út fölött 70 centiméteres magasságig, a vezetőülés alá rejtett vevőkészülék tekercse pedig leolvassa a mágneses vonalkódban tárolt információt. A sofőr hangjelzést hall, és a műszerfalon elhelyezett színes kijelzőn a tábla kicsinyített mását látja. A hangjelzést nem lehet kikapcsolni, ha veszélyt jelző táblára figyelmeztet; ha viszont egyéb információt közöl, akkor természetesen meg lehet szüntetni a zajforrást.

A szerkezet egyéb, úttal kapcsolatos információk közlésére is alkalmas, amit a városi közlekedésben is lehetne kamatoztatni a feltaláló szerint. A városi buszokon például sokszor nem működik olajozottan az információs szerkezet, amelyen a következő megálló nevét olvashatjuk. A patkómágneses megoldással például kizárt, hogy felboruljon a megállók sorrendje, mondja Hédl.

A Bakonyvolán kipróbálta

Egy évvel ezelőtt a várpalotai központú Bakonyvolán Rt. kísérletképpen beszerelte a készüléket néhány járművébe, tudtuk meg az rt. vezérigazgatójától. A mágnesek beszerelését a közútkezelő, a készülékekét a voláncég állta, mondta Bebesi István. Az igazgató véleménye szerint egy év alatt kiderült, hogy a találmánynak úgy lenne értelme, ha minden egyes vasúti kereszteződésnél telepítenék a mágnest. Hiszen ha a buszsofőr megszokja a hangbeli figyelmeztetést, könnyen lehet, hogy a jelzetlen átkelőknél nem lenne elég körültekintő.

Ugyanakkor Bebesi szerint a rendszer jó, és fontos, hogy a buszvezető még egy érzékszerve részt vesz a veszélyérzékelésben. A vezérigazgatónak nincs információja arról, hogy megyéjükben sok baleset történt-e az elmúlt években, a rendszer próbaalkalmazását inkább azzal indokolta, hogy a feltaláló is Veszprém megyei. A vezérigazgató azt mondta, a kockázatot akkor lehetne teljességgel megszüntetni, ha nem lennének szintbeli vasút-közút kereszteződések, hanem alul- vagy felüljárókkal oldanák meg ezt a problémát Magyarországon is.

Eddig vitte a pénzt

A mágnes a környezetre nem ártalmas, tápfeszültséget nem igényel, hó, eső, szél, nem árt neki. Hédl két családtagjával alkotta meg a szerkezetet: egyikük elektronikai, a másik közlekedésmérnök. 1992-ben fektették le az alapokat, 1997-ben sikerült megalkotni a vonalkódrendszert, és most, 2005-ben beszélhetünk arról, hogy a találmány kezd ismertté válni. A feltaláló eddig vagy 50 millió forintot fektetett az ügybe, elektronikai cége profitját. Hédl bizakodó, több mint egy évtized után most már az állam is hajlandó némi támogatást adni, sőt a feltaláló több uniós pályázatban is bízik. Szerinte egy használatarányos útdíjrendszert is így lehetne a legegyszerűbben bevezetni: Miért kellene műholdról meghatározni a járművek helyét, ha sokkal egyszerűbben, az útba is lehet jeleket telepíteni? A határokon belépő kamionokat kötelezően bérelhető készülékekkel látnák el, kilépéskor pedig kiolvasnák belőlük az útvonalat. Az eszköz ugyanis tárolja, mikor milyen jelek fölött halad át.