Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Lefényképezték Lowe szerválféle petymegét

2002.06.21. 12:38
A világon első alkalommal sikerült fényképen megörökíteni a titokzatos afrikai ragadozót, melyed eddig csak a bundájáról ismert a világ. Az állatról azóta semmit nem lehetett tudni, hogy 1932-ben egy brit felfedező egy pettyes bundát talált.
Hetven évvel az első nyomok után a jól rejtőző ragadozót végre sikerült lefényképezni. Az egy méter hosszú húsevő emlős a mongúzok családjába tartozik. A képet egy rejtett kamerás csapda készítette a tanzániai Udzungwa Mountains nemzeti park keleti felében.

A Lowe-féle szerválféle petymeg
(Fotó: Daniela De Luca)
Lowe szerválféle petymegének első élő példányára a Wildlife Conservation Society (WCS) állatvédő szervezet kutatója, Daniela De Luca bukkant. "Ez az első kép a Lowe szerválféle petymegéről, és hetven év után végre igazolja a létezését" - mondta a BBC-nek a kutatónő.

Reményeik szerint többet sikerül megtudni az állatról, és segíthetik a fennmaradását. A titokzatos ragadozót a birtokába került bunda alapján először Willoughby Lowe brit felfedező és természettudós írta le és keresztelte el.

Lowe leírásából kiderül, hogy az állat szőrének színe és mintázata eltér más szerválféle petymegek bundájától. Az általa felfedezett petymeg fehér arcfoltjaiban narancsszínű foltok találhatók, lábai pedig világosabbak a többi petymegénél.

Az elmúlt évtizedekben úgy tartották, hogy a petymeg éjszakai állat lehet, és fákon él. A kutatók most a területen további vizsgálatokat végeznek, hogy felmérjék, hány példánya maradt a különös fajnak.

Petymegfélék
(Viverridae), a ragadozó emlõsök rendjének egyik családja, megnyult fejjel és testtel, hosszu arcorral, rövid lábakkal, négy-öt visszahúzható v. visszahúzhatatlan karmos ujjal. Legtöbbjük ujjon járó, szõrös talppal, de vannak csupasz talpu talpon járók is. Farkuk hosszu, aláfüggõ. Metszõfoguk 3/3, szemfoguk 1/1, zápfoguk 6/6. Metszõfogaik kicsinyek, belülrõl kifelé nagyobbodnak. Felsõ szemfogaik hosszuak, vékonyak, az alsók rövidek és vastagok. Felül a negyedik, alul az ötödik zápfog a szakító. Nyelvük érdes. Alfelük és ivarnyilásuk mellett bûzmirigyük van. Legnagyobb részben éjjeli állatok, nagyon vérszomjas ragadozók; ügyesen futnak és kúsznak. Fõleg kisebb emlõsökkel, madarakkal, madártojásokkal és kétéltüekkel táplálkoznak. Afrika és Dél-Ázsia lakói. Több nem tartozik ide, köztük a petymeg vagy cibetmacska (l. o.), a manguste v. ichneumon (l. o.).

Forrás: Pallas Nagy Lexikona