További Tudomány cikkek
- Elképesztő képeket rögzített a James Webb űrteleszkóp a csillagok születéséről
- Megtalálták, mi okozhatja a koronavírus hosszú távú következményeit
- Mindenkit leleplezett a poligráf, a furfangos óvodások sem menekültek
- Ki nem találná, miért szenderülünk ilyen könnyen álomba utazás közben
- A világ népességének közel fele küzd valamilyen neurológiai betegséggel
A rendkívül népszerű, bár máig eredménytelen ufókereső szoftver, a SETI@home után amerikai kutatók most a Naprendszeren kívüli bolygók nyomába eresztenék a szabad számítógépes kapacitással rendelkező felhasználókat. Dr. Laurance Doyle és Dr. David Gutelius tervezett projektje, a PlanetQuest olyan erőforrás-megosztáson alapuló rendszer lesz, amely egyetlen szuperkomputer helyett önkéntes felhasználók gépeit használja arra, hogy a világűrből érkező adatokat elemezze. A résztvevő civileknek elég letölteniük és telepíteniük a PlanetQuest információértékelő szoftverét, és máris részt vehetnek a bolygókeresésben.
Transzparens és interaktív
A netre kötött gépek a szoftver révén automatikusan csatlakoznak majd a PlanetQuest adatbázisához, és részévé válnak annak a hálózatnak, amit a fejlesztők Collaboratory névre kereszteltek. Az adatbázisból letöltött, a Föld különböző pontjain elhelyezett űrteleszkópokkal készített fényképeket a felhasználók gépein futó szoftver elemzi, az eredményeket pedig visszajuttatja a PlanetQuesthez. Akinek sikerül eddig ismeretlen, Naprendszeren kívüli égitestre bukkannia, maga nevezheti el a bolygót, ígérik a tudósok.
A rendszer Doyle és Gutelius tervei szerint a SETI-vel ellentétben teljesen transzparens, sőt interaktív lesz. Míg az ufókereső egyszerű képernyővédő formájában települ a felhasználók gépére és a háttérben végzi el a számításokat, a PlanetQuest szoftvere folyamatosan tájékoztatja majd a projekt résztvevőit az eredményekről, így arról is, ha sikerült bolygót találnia. A kutatók arra számítanak, hogy a résztvevők számától függően minden háromezredik-ötezredik felhasználó bukkan majd bolygóra a Naprendszeren kívül.
Még a Proxima is messze van
A rendszer üzembe helyezéséhez a kutatók szerint körülbelül harmincmillió dollárra lenne szükség. Ebből évi tízmillióba kerülne az üzemeltetés, és úgy húszmilliót költenének teleszkópépítésre a világ különböző pontjain. A kutatók emellett támaszkodnának olyan, már létező teleszkópok által készített felvételekre is, mint a kaliforniai Lick obszervatórium Crossley tükörteleszkópja.
Az elmúlt tizenöt évben a csillagászok mindössze 136 Naprendszeren kívüli bolygót találtak. Doyle és Gutelius azt reméli, hogy a PlanetQuest révén néhány éven belül több ezer ilyen égitestet ismerünk majd. Azt azonban, hogy a gyakorlatban mihez kezdünk majd a távoli bolygókkal, még senki nem sejti. Még a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri is olyan messze van, hogy akkor is négy évbe telne odajutni, ha fénysebességgel tudnánk haladni.