Vilma
-7 °C
4 °C

Nevezzen el Ön is bolygót!

2005.03.02. 15:51
A bolygó neve: Halál - már ha Ön is úgy akarja. Amerikai tudósok minden vállalkozó kedvű amatőrt bevonnának bolygókeresési projektjükbe, és azt ígérik, hogy aki talál egy égitestet, el is nevezheti azt.

A rendkívül népszerű, bár máig eredménytelen ufókereső szoftver, a SETI@home után amerikai kutatók most a Naprendszeren kívüli bolygók nyomába eresztenék a szabad számítógépes kapacitással rendelkező felhasználókat. Dr. Laurance Doyle és Dr. David Gutelius tervezett projektje, a PlanetQuest olyan erőforrás-megosztáson alapuló rendszer lesz, amely egyetlen szuperkomputer helyett önkéntes felhasználók gépeit használja arra, hogy a világűrből érkező adatokat elemezze. A résztvevő civileknek elég letölteniük és telepíteniük a PlanetQuest információértékelő szoftverét, és máris részt vehetnek a bolygókeresésben.

Transzparens és interaktív

A netre kötött gépek a szoftver révén automatikusan csatlakoznak majd a PlanetQuest adatbázisához, és részévé válnak annak a hálózatnak, amit a fejlesztők Collaboratory névre kereszteltek. Az adatbázisból letöltött, a Föld különböző pontjain elhelyezett űrteleszkópokkal készített fényképeket a felhasználók gépein futó szoftver elemzi, az eredményeket pedig visszajuttatja a PlanetQuesthez. Akinek sikerül eddig ismeretlen, Naprendszeren kívüli égitestre bukkannia, maga nevezheti el a bolygót, ígérik a tudósok.

A rendszer Doyle és Gutelius tervei szerint a SETI-vel ellentétben teljesen transzparens, sőt interaktív lesz. Míg az ufókereső egyszerű képernyővédő formájában települ a felhasználók gépére és a háttérben végzi el a számításokat, a PlanetQuest szoftvere folyamatosan tájékoztatja majd a projekt résztvevőit az eredményekről, így arról is, ha sikerült bolygót találnia. A kutatók arra számítanak, hogy a résztvevők számától függően minden háromezredik-ötezredik felhasználó bukkan majd bolygóra a Naprendszeren kívül.

Még a Proxima is messze van

Alternatív Földek nyomában
A PlanetQuest nem az egyetlen projekt, amely távoli bolygók felderítésére vállalkozik. Az amerikai űrkutatási intézet, a NASA legalább három hasonló programot készít elő éppen. A legelőrehaladottabb szakaszban a jövőre indítandó Kepler program jár, amelynek célja, hogy kifejezetten a Földhöz hasonló, tehát sziklás felületű és bolygónkéval azonos méretű égitesteket találjon. A Keplertől a NASA legalább harminc esetleg lakható bolygót remél. A 2009-ben induló Space Infometry Mission (SIM) kétszáz közeli csillag környékét pásztázza majd földszerű bolygók után kutatva, a Terrestrial Planet Finder (TPF) pedig a tervek szerint 2014-től indul, hasonló ambíciókkal. Az Európai Űrügynökség a Darwin program keretében egy évvel később kis teleszkópokat szándékozik az űrbe bocsátani, hogy tovább vizsgálják a SIM által esetleg megtalált bolygók atmoszféráját. Ezek a programok jóval drágábbak, mint amennyibe az erőforrás-megosztást alkalmazó PlanetQuest kerülne: a Kepler például az előzetes számítások szerint 300 millió dollárt emészt majd fel a NASA költségvetéséből.
A különbségek mellett hasonlóságok is vannak az 1999-ben indított SETI és az egyelőre alfafázisban tesztelt PlanetQuest között, hiszen a Collaboratory ugyanazzal a BOINC (Berkeley Open Infrastructure for Network Computing) nyílt forráskódú fejlesztőrendszerrel készül, mint annak idején a SETI. Ráadásul Doyle, aki a PlanetQuest elnöke és társalapítója, egyben a SETI Institute vezető kutatója is.

A rendszer üzembe helyezéséhez a kutatók szerint körülbelül harmincmillió dollárra lenne szükség. Ebből évi tízmillióba kerülne az üzemeltetés, és úgy húszmilliót költenének teleszkópépítésre a világ különböző pontjain. A kutatók emellett támaszkodnának olyan, már létező teleszkópok által készített felvételekre is, mint a kaliforniai Lick obszervatórium Crossley tükörteleszkópja.

Az elmúlt tizenöt évben a csillagászok mindössze 136 Naprendszeren kívüli bolygót találtak. Doyle és Gutelius azt reméli, hogy a PlanetQuest révén néhány éven belül több ezer ilyen égitestet ismerünk majd. Azt azonban, hogy a gyakorlatban mihez kezdünk majd a távoli bolygókkal, még senki nem sejti. Még a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri is olyan messze van, hogy akkor is négy évbe telne odajutni, ha fénysebességgel tudnánk haladni.