Nem kizárt, hogy a főként Angliában óriási károkat okozó szivacsos agysorvadás (BSE) az emberekről terjedt át az állatokra úgy, hogy a takarmányokba az állati maradványok mellett emberi csontok is kerülhettek - erre a hátborzongató feltételezésre jutott a kenti, illetve az edinburgh-i egyetem két kutatója. A kutatók nyomozásairól a Lancet című brit orvosi folyóiratban megjelent beszámoló azonnal tiltakozásokkal tarkított élénk vitát váltott ki.
Horror
A csoport feltárta, hogy Nagy-Britannia 1960 és 1970 között a tápszerek és műtrágyák készítéséhez sok százezer tonnányi, állati eredetű csontot és egyéb hulladékot importált. Többen beszámoltak róla, hogy a hulladékot őrlő malmokba emberi maradványok is kerültek, és a Franciaországba érkezett hajószállítmányokban is láttak emberi testrészeket a hatvanas években.
Az importált mennyiség közel fele Bagladeshből, Indiából és Pakisztánból származott. Főleg Indiában a holtakat a helyi szokások szerint elégetik, és a távolról sem mindig teljes hamvasztás után a maradványokat a folyókba dobják, lehetőleg a Gangeszba. A kutatók számításai szerint évente 120 hindu ember hal meg CJD-ben, az ő maradványaikat is részben a Gangesz folyóba dobják, és nem kizárt, hogy ezekből is került a szállítmányokba. A Gangesz szennyezettsége számos közegészségügyi problémát okoz, de valószínűleg senki nem gondolt arra a ritka, de fontos lehetőségre, hogy egy CJD-ben meghalt ember holtteste milyen veszélyeket rejt magában.
Susarla Shankar indiai neurológus úgy vélte: ha igaz a brit kutatók feltételezése, sok BSE megbetegedésnek kellene előfordulni az indiai szarvasmarhák között is, de eddig egyetlen esetet sem regisztráltak. Azzal is érvelt, hogy a CJD kifejlődéséhez idő kell, és Indiában a szegények általában nem élnek sokáig.
Emlőst nem
Csak a prionok 1982-es felfedezésekor vált ismertté, hogy egyes fehérjék DNS nélkül is képesek ártalmatlan változatból káros formájúvá alakulni, és hogy a prion fehérjék túlélik a szokásos, "DNS-romboló" sterilizálási folyamatokat. Nagy Britanniában 1996-ban tiltották be az emlősökből származó hús és csont származékok állati tápként való felhasználását, nem sokkal azelőtt, hogy 1997-ben a prionok felfedezéséért Nobel díjjal jutalmazták Stanley Prusinert.