Robotdarazsakkal a merénylők ellen
Bionikus darazsakkal erősítené hadseregét Izrael, írta a Jediot Ahronot napilap, a politikusok ugyanis az augusztus közepén véget ért libanoni háborúban felismerték, hogy a mostaniaknál jóval kisebb fegyverekre van szükség. Simon Peresz volt izraeli kormányfő szerint nem logikus több százmillió dollárt érő repülőgépeket küldeni az öngyilkos terroristákra, ezért az ország védelmi minisztériuma inkább a nanotechnológia segítségével próbálja megoldani a hadsereg problémáit.
A rakétásokat például a hagyományos módszerekkel elég nehéz megtámadni, ugyanakkor apró repülő robotokkal, amelyek akár szűk csatornákban is tudnak közlekedni, könnyen meg lehet közelíteni őket. Ezek a bionikus darazsak követhetik, lefotózhatják, sőt akár meg is ölhetik célpontjaikat.
Emellett számos más csúcstechnikás fejlesztésen dolgoznak az izraeli tudósok, például egy olyan kesztyűn, amelynek a viselője erősebben tud markolni, illetve olyan miniatűr érzékelőkön, amelyek azonosítani tudják a robbanóanyagokat, és ezzel leleplezik az öngyilkos merénylőket. Az új fegyverek prototípusa három éven belül készül el.
Párosodó darazsak
Mint azt korábban megírtuk, az Egyesült Államok hadserege is bevenne rovarokat a kötelékébe. A Pentagon kutatóintézete, a Defence Advanced Research Projects Agency (DARPA) hibrid rovarokat akar kifejleszteni, azaz teljesen hétköznapi bogarak testébe ültetne elektronikus szerkezeteket. Elképzelése szerint így a rovarok távirányíthatóvá válnak, és információt továbbítanak a hadseregnek környezetükről. A DARPA oly mértékben kihasználná a parányi előlényeket, hogy még az elektronikus eszközök energiaellátását is maguk a rovarok biztosítanák.
Az ügynökség egyik projektvezetője, Amit Lal szerint a bebábozódás szakaszában érdemes beültetni a szerkezeteket, mert a rovarok ekkor még viszonylag könnyen alkalmazkodnak a testükbe kerülő idegen anyagokhoz. Egyetlen aprócska gond van a valódi rovarokkal: egy korábbi kísérletben darazsakkal próbáltak kémkedni, de a fegyelmezetlen állatok nem a harci feladatokra koncentráltak, hanem inkább a párosodásra és a táplálkozásra.