Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Robothal élő izmokkal

2001.02.22. 16:57
Úszni kezdett egy robothal, az első robot, amelyet élő izmok működtetnek. Ingadozva nekilódult - meglepően életszerűen csinálta - de pár perc múlva lelassult, és megállt. Semmi hiba nem történt, csak elfáradt, pihennie kellett. Ha a technológiát sikerül továbbfejleszteni, a jövőben valódi izmokból készülhetnek majd a művégtagok, de lesznek olyan ,,izmos" katonai egyenruhák is, amelyek segítenek a harcosoknak futni, ugrani, felszerelést cipelni.
A kutatók évszázadok óta tisztában vannak azzal, hogyan lehet laboratóriumi körülmények között az izmokat összehúzódásra késztetni. Luigi Galvani már 1786-ban felfedezte, hogy elektromos áram hatására a levágott békalábak rángatózni kezdenek, ám mostanáig senki sem próbálkozott azzal, hogy ezt a jelenséget gépek működtetésére használja.

Most azonban a Massachusettsi Technológia Intézet (MIT) biomechatronikai csoportja épített egy robothalat. A hal belsejében lévő mikroprocesszor elektromos jeleket küld a hal valamelyik oldalán lévő, békából származó izmokba összehúzódásra késztetve őket.

Az izmokat inakkal rögzítették a fejnél és a faroknál, így a ,,hal" tekergőzik vagy úszik az elektromos jeleknek megfelelően. Az izmok az energiát abból a szőlőcukoroldatból nyerik, amelyben a hal úszik.

A robothal felépítése

A jövő művégtagjai

Jelenleg sok kutató dolgozik jobb művégtagok készítésén, amelyeket polimerizált izomrostokból készült mesterséges izmok működtetnének. Ezek az izmok erősek, zajtalanok, és elektromos feszültség hatására húzódnak össze. Van azonban egy hatalmas hibájuk: robusztusságuk miatt nagyon könnyen oxidálódnak.

De miért is készítenénk mesterséges izmokat? - teszi fel a kérdést Bob Dennis, a robothal egyik kitalálója. A valódi izmok alkalmazkodnak a környezethez, képesek az öngyógyításra, az önszabályozásra. - válaszol magának.

Az ilyen izmok működtetése és tápanyaggal való ellátása azonban nem könnyű feladat -így bár sok kutató vizsgálta már az izmok működését laboratóriumban, senki nem használta még őket robotokban.

A kutatók a tápanyagellátást a következő prototípuson egy kis gyomorféleséggel akarják megoldani, amely az izmok működéséhez szükséges szőlőcukoroldatot tartalmazza. A nagyobb izmokat pedig keringési rendszerrel látnák el, amely az izmokba pumpálja a szőlőcukrot.

A robothal gyorsan kimúlt, mivel izmai csak néhány órán át voltak képesek működni az élő testen kívül. Bob Dennis most olyan izomszövet-kultúrát tenyészt, amelyet akár hónapokig is életben lehet tartani. Nagyon gondosan kidolgozott izomszövet-tenyésztési módszerétől azt várja a kutató, hogy segítségével egyszer majd bármilyen izmot elő lehessen állítani akár rendelésre is.

A program finanszírozója a Pentagon

A MIT programját a Pentagon finanszírozza. Az intézményt az érdekli, vajon lehetséges-e, hogy a jövőben csöndesen működő élő izomszövet mozgasson robotokat. A hadsereg érdeklődésének középpontjában az olyan külső csontvázak, protézisruhák vannak, amelyek segítségével a katonák gyorsabban futhatnának, magasabbra ugorhatnának, vagy több fegyvert cipelhetnének. Az ilyen rendszerekben is nagy szerepe lehet a valódi izmoknak.