Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Rovarokból készülhet humán implantátum?

2005.10.18. 11:30
Ausztrál kutatóknak sikerült nagyobb mennyiségben előállítani a rovarok által erőtárolásra használt fehérjét. A resilin minden guminál rugalmasabb, felfedezője szerint viszont legfeljebb tömítésnek jó.

A resilin humángyógyászatban való alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják ausztrál orvosok. Az ultrarugalmas resilinnek köszönhető, hogy a bolhák a távolugrás világbajnokai, illetve hogy a rovarok életük során károsodás nélkül akár félmilliárd alkalommal csapkodhatnak a szárnyaikkal.

A gumihoz hasonló különleges fehérje elasztikusan alakítható, miközben energiát tárol. A kutatók immár az anyag szintetikus változatának kifejlesztésén dolgoznak. Ezzel a gyógyászat előtt nem sejtett távlatok nyílnak, mivel a resilin akár implantátumok alapanyagává is válhat, írta a Nature szaklap.

Szétszedett gyümölcslégy

A resilin minden más guminál rugalmasabb, jelentette ki a kutatási projektben dolgozó Chris Elvin biokémikus, a CSIRO Livestock Industries munkatársa. A rugalmasság ebben az esetben azt jelenti, hogy az anyag úgy nyújtható, hogy nem veszíti el ezt a tulajdonságát.

A kutatók a szintetikus resilin előállításához a Drosophila gyümölcslégy örökítőanyagából a resilinért felelős génrészletet az Escherichia Coli baktériumba ültették. Így sikerült termelni néhány grammnyit a pro-resilin fehérjéből, a gumimolekula közvetlen alapanyagából.

Az utolsó fokozat

A kutatók a pro-resilint ruténium katalizátor társaságában fényforrás alá helyezték. Ennek segítségével a tirosin nevű aminosav részben összekapcsolódott a molekulával. A folyadékból alig 20 másodperc leforgása alatt szilárd, gumiszerű anyag vált, amely pontosan olyan tulajdonsággal bír, mint a természetes resilin.

Bár a gyümölcslégy megfelelő génjeit már korábban sikerült azonosítani, az anyag gyártásához az utolsó szükséges lépések még hiányoztak. Az ausztrál kutatóknak ezt az utolsó szakaszt sikerült kidolgozniuk.

Más rovarokból a resilint már ismerte a tudomány. Néhány évvel ezelőtt a német Stanislav Gorb bionikai szakértő pillangókat vizsgált, hogy rájöjjön a hihetetlen repülési képességük nyitjára. Ekkor fedezte fel a rugalmas fehérjét, írta a pte hírügynökség.

Kiszáradva nem működik

A resilin legjobb gyakorlati alkalmazása valószínűleg a nedves környezetben használatos tömítések gyártása lesz, véli Gorb. A humángyógyászatban, különösen implantátumok esetében ugyanis néhány probléma jelentkezik.

A fehérjéket nehéz használni a gyógyászatban, mivel gyakran összeférhetetlenség lép fel. Erre a szilikon lényegesen jobban használható. A német kutató szerint további gond az ipari gyártás megvalósítása.

Maga az anyag viszont rendkívül érdekes, 80 százalékban víz alkotja. Kiszáradva működésképtelen, viszont ahogy nedves környezetbe kerül, újból rugalmassá válik, fejtegette Gorb, aki szerint a resilin utat találhat a mikroelektronikába is.