Miklós
-7 °C
2 °C

Spenót a számítógépnek

2004.06.28. 11:39
Kapcsolódó cikkek (1)
Amerikai kutatók olyan napelemet fejlesztettek ki, melyben növényi proteinek szolgáltatják az áramot. A telepek egyelőre csak huszonegy napig üzemelnek, és a fénynek csak tizenkét százalékát alakítják át energiává, de a fejlesztők szerint a hatékonyság növelhető.
A biológiai alapú elem a fényt alakítja elektromos energiává, ráadásul gyártása is olcsón megoldható lenne, mondta Marc Baldo, az egyik fejlesztő, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársa. Szerinte a zöld energiaforrást például laptopokban lehetne használni, bevonva vele a hordozható gépek felületét, írta a Nature.

Nem könnyű kivonni

Baldo csapata fotoszintetizáló fehérjéket izolált spenótból, és két réteg vezető anyag közé helyezték őket. Amikor fény érte a proteineket, elektromos áram keletkezett. A proteinek spenótlevelek kloroplasztjaiból származtak, ezek a sejtszervecskék a zöld algákban és növényekben találhatók meg, itt folyik a fotoszintézis, azaz itt alakul át a fény energiává.

A fehérjék kivonása azonban nem egyszerű: a legnagyobb probléma, hogy a molekulák megszűnnek működni, ha eltávolítják őket természetes környezetükből. A kutatók ezért úgy próbálták őket megóvni, hogy speciális felületaktív anyaggal keverték őket össze, ami egyfajta védőpajzsot képzett körülöttük.

A telepek egyelőre csak huszonegy napig üzemelnek, és a fénynek csak tizenkét százalékát alakítják át energiává. A kutatók szerint húsz százalékos hatékonyságot is el lehetne érni, amivel a spenóttelep teljesítménye jobb lenne, mint a kereskedelemben kapható szilíciumalapú napelemek. A kutatók a Nano Letters című szaklapban ismertették eredményeiket.

Szőlőből is lehet

Nem a spenótelem az első biológiai áramforrás: tavaly nyáron Adam Heller amerikai kutató és munkatársai szőlőből nyertek ki bioáramot. A preparált szőlőszemet a texasi egyetem kutatói bioüzemenyag-cellának nevezték el. A szerkezet két, hajszálnál is vékonyabb, néhány centiméter hosszú szénelektródát tartalmaz, előállítása csupán pár forintba kerül. A sejtmetabolizmus során a glükóz elektronokat ad át az oxigénnek, ezek az elektronok áthaladnak az anódon, ahol a glükóz lebomlik, és a katódon, ahol az oxigén vízzé alakul. A reakciókat az elektródákhoz kötött enzimek idézik elő.

A cella jelenleg körülbelül egy napig üzemel, ezután mintegy negyedével csökken a leadott teljesítménye, de a továbbfejlesztett változat akár egy hétig is bírhatja. Sajnos több millió bedrótozott szőlőre lenne szükség még egyetlen villanykörte üzemeltetéséhez is, mivel a cella csupán 2,4 mikrowatt áramot állít elő. Ez a mennyiség önmagában elenyésző, arra azonban elég, hogy egy kisebb érzékelő vagy jeladó áramköreit működtesse, írta a Nature.

A bioüzemenyag-cella testnedvekkel is képes üzemelni, így például be lehetne ültetni műtéti területre is az operáció után, hogy érzékelje a testhőmérséklet változásait, melyekből következtetni lehetne az esetleges gyulladásra vagy fertőzésre. Növényekre helyezve pedig figyelemmel lehetne kísérni a környezeti változókat, például a fény- és légköri viszonyokat.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!