Hogy lehetséges az utódnemzés a meleg szexből?
A rovaroknál gyakori, hogy egynemű egyedek párosodnak, ilyenkor ugyanaz a biológia rejtély merül fel, mint az emlősöknél: vajon mi az aktusnak az evolúciós haszna?
A biológusok több lehetséges magyarázattal szolgáltak az elmúlt évtizedekben. Egyik ok lehet, hogy a hímek a homoszexuális aktussal gyakorolnak a hím-nőstény együttlétre, a másik, hogy így fitogtatják dominanciájukat a másik hím felett. Ezeket a magyarázatokat vizsgálta Sara Lewis, a bostoni Tufts egyetem evolúciós ökológusa. Az egyik legnépszerűbb laboratóriumi rovart, a Tribolium castaneumot, vagyis lisztbogarakat szemrevételezett szex közben.
Amikor lisztbogarakat tesznek egy dobozba, a hímek előszeretettel másznak a másik hímre, sőt, olykor spermájukat is egymásra és egymásba lövellik. Valószínűtlen, hogy ezek az egyedek egyszerűen összekeverik a hímeket a nőstényekkel, ugyanis egészen finom megkülönböztetésekre képesek, tudják például, hogy melyik nőstény szűz, és melyik nem, írja a New Scientist.
A vizsgálat során bebizonyosodott, nem hatékonyabbak az utódnemzésben a szűzeknél azok a bogarak, amelyeknek van homoszexuális tapasztalata. A kutatók szerint ez kizárja a gyakorlásról szóló elméletet. A homoszexuális párok aktív fele nem volt nagyobb, mint a meghágott partner, és egyikük sem volt előnyösebb helyzetben, amikor egy nőstény bogárral eresztették őket össze. Ezzel a dominancia elméletet is kizárták.
Arra jöttek rá, hogy a hím-hím szex során kilövellt sperma később véletlenül átkerülhet a nőstényre, ezzel evolúciós haszna is van a meleg együttlétnek. Csupán hét százalék hím-hím szex után következett be a megtermékenyítés, és az utódoknak csupán egy százalékának lett ilyen, indirekt módon apja. Ez az első kutatás, ami az indirekt megtermékenyítéssel kapcsolatos, ezért Lewis szerint tovább elemzések szükségesek.