Judit
3 °C
6 °C

Maga a tűzijáték okozta a vihart?

2006.08.23. 21:44
Vannak, akik ok-okozati összefüggést sejtenek az augusztus 20-i tűzijáték és a közben kitört vihar között. Lehetséges, hogy a felhőszakadást és az orkánerejű szelet maga a tűzijáték okozta? Attól függ, kit kérdezünk. A meteorológus szerint ez kizárt, a felhőfizikus azt mondja, általában elképzelhető, hogy a petárdák befolyásolják a zivatarcsíra kialakulásának a helyét, bár augusztus 20-án nem így történt. És mit mondanak vajon a dakota ködvágók Fargóból?

- Mi történt ott, Charlie? - kérdezte Sam, abba az irányba mutatva, ahonnan jöttem. - Először azt hittem, földrengés. Most már látom, a kaktusz tüzet fogott a melegtől.
- Nem a melegtől, Sam. Én gyújtottam fel.
- Felgyújtottad? Minek?
- Hogy esőt kapjunk.
- Esőt? Ne haragudj, Charlie, de azt kell gondolnom, hogy például meghibbantál egy kicsit.

Így évődik Charlie, rendes nevén Old Shatterhand és fületlen barátja, Sam Sans-ear Karl May feledhetetlen klasszikusában, a Winnetouban, miután eltévedtek a félelmetes cölöpsivatagban, a Llano Estacadóban, és félő, hogy hamarosan szomjan halnak. Aki olvasta a Winnetout, az Old Firehand cölöpsivatagos részéből tudja, hogy az esőcsináláshoz elég jó nagy tüzet gyújtani, majd kivárni a hatást. És hogy miért? Válaszoljon erre maga Old Shatterhand: "Nem tudtam magamnak megmagyarázni, de aki jól ismeri a természeti erőket és jelenségeket, akkor is számol velük, ha tudományos értelmezésüket nem ismeri."


Villám a tűzijátékon...
Hogy az augusztus 20-i tűzijáték alatt kitört vihart maga a tűzijáték okozta, az többeknek megfordult a fejében, akár olvasták a Winnetout, akár nem. Bányay András okleveles közlekedésmérnök emailben hívta fel az Index figyelmét a potenciális összefüggésre: "A szél a viharban egyértelműen Észak-Déli irányú volt; a nagy rendszerbe beavatkozás történt: a domborzat, a víz, és MAGA a TÜZIJÁTÉK!!!"

Bányay szerint, aki magát a témában laikusnak tartja, a tűzijáték pirotechnikája többféle hatással jár: egyrészt "a robbanások messzire terjedő hullámhatásokat indítanak, melyek akár ablakokat is betörhetnek (az ablakok kinyitására már előre kérni szokták régebben a Duna-parti lakosokat a szervezők)"; másrészt "az induláskori a kilövési és az odafenti fényhatást okozó robbanások keltette hőhatások is óriásiak!"

"A felhőzet és a villámlások a szörnyűség előtt jó egy órával egyértelműen a belvárostól Óbuda felé voltak észlelhetők, kis sebességgel mozogtak délkelet felé, tehát durván Zuglónak tartottak, nem a belvárosnak." - állítja a mérnök.

De okozhatta-e maga a tűzijáték a vihart, amely négy halottat és több száz sebesültet hagyott maga után?

Nem


... tűzijáték a tűzijátékon. Melyik volt előbb?
Az elmélet nem állja meg a helyét, mondta Sallai Márta, az országos meteorológiai szolgálat főosztályvezetője, aki szerint mindenképpen intenzív zivatarra számíthattunk - akár volt tűzijáték, akár nem. Az viszont általánosságban igaz, hogy a nagyobb kánikulákat orkánszerű vihar zárja le, mondta a meteorológus.

Sallai szerint azért sem lehetett a tűzijáték hatással például a szélre, mert a legerősebb széllökést nem is Budapesten, hanem Inárcs közelében mérték.

Horváth Ákos, a siófoki meteorológiai állomás munkatársa az Indexnek elmondta, hogy a tűzijátékok petárdáinak pukkantgatásánál a zivatarfelhőkben nagyságrendekkel nagyobb (egy atombomba erejéhez hasonló) energiák lépnek fel, így a petárdák nem lehetnek befolyással a viharfelhőkre.

Amennyiben nem érkezett volna amúgy is zivatar, és az időjárás labilis, elképzelhető, hogy a tűzijáték befolyásolhatta volna, hol alakul ki a zivatarcsíra, mondta Horváth. A petárdák robbanásakor keletkező füst (aerosol) levegőbe kerülése viszont nem nagyobb, hanem kisebb jégszemeket eredményez, oszlatta el az esetleges tévhiteket a meteorológus.

Vagy mégis?

Bár a tűzijátékhoz használt petárdák közvetlen viharkeltő hatását nem ismerik el a szakértők, tény, hogy különböző hőkeltő eszközökkel vagy vegyi anyagokkal történő időjárás-módosítás nemes hagyományokra tekint vissza.

Közismert, hogy a nem túlzottan kellemes éghajlatú Moszkvában a szovjet időkben gyanúsan tiszta volt az ég, amikor valamilyen nagyobb tömegrendezvényt tartottak, és a trend a Putyin-érában is folytatódni látszik. Ennek oka egyesek szerint nem véletlen: az időjárást alapvetően megváltoztatni nem lehet, de befolyásolni már igen.

A szovjet technológiáról viszonylag keveset tudni, valószínűleg repülőgépekről szórnak bizonyos anyagokat a légkörbe, ami kisebb-nagyobb területen "megtisztítja" az eget. Az Index egyik munkatársa néhány évvel ezelőtt részt vett a Weather Modification Inc. (időjárás-módosító) tevékenységét reklámozó amerikai bank rendezvényén, s ott kiderült: létezik olyan kereskedelmi forgalomban kapható technológia, amellyel bizonyos katasztrofális időjárási helyzetek megelőzhetők.

A Weather Modification Inc. a nevezetes Fargo városkában - lásd Steve Buscemit és társait a hasonló című filmben - működik Észak-Dakotában. Az amerikai cég esőt, ködoszlatást és jegeső-elhárítást kínál szolgáltatásai között. Marokkó már vásárolt a szolgáltatásból, és Görögország, Argentína, illetve Mexikó is alkalmazta módszereiket.

Az esőcsinálók csodaszere, az ezüst-jodid


Esőcsinálás dakota módra.
Forrás: weathermod.com
A köd eloszlatásához, a jégesők keletkezésének megelőzéséhez és a normál felhők esőfelhővé alakításához ugyanarra a módszerre van szükség. Jégesőt úgy lehet elhárítani, ha jégmagképzésre alkalmas ezüst-jodidot juttatnak a veszélyesnek ítélt felhőbe. Így - ha még idejében avatkoznak be - túl sok mag lesz a felhőben, amelyek elvonják a természetes jégmagoktól a vizet (nedvességet). Így a jégszemek mérete lecsökken, vagy akár teljesen elolvadhatnak a természetes magok is.

Az esőcsinálás, vagyis a normál felhők esőfelhővé alakítása ugyanezen az elven alapul: a hozzáadott ezüstjodid jégmagot képez, de ezek a magok aztán el is olvadnak, mire földet érnek, és normál csapadék képződhet akár a bárányfelhőkből is.

Old Shatterhand Spanyolországban


Old Shatterhand
Forrás: chief-winnetou.tk
A National Geographic Online beszámolója szerint Spanyolországban néhány éve új esőcsinálásra alkalmas módszerrel kísérleteznek: hővel keltenek esőt a szárazság közepette, mint Old Shatterhand a cölöpsivatagban. Speciális fóliával takarják be a földeket - a fekete bevonat mérete elérheti akár a két négyzetkilométert is -, s a különleges borítás 30-40 Celsius fokra melegíti fel a felette lévő levegőt. Minthogy a fóliát a tengerpart közelében helyeznék el, a közeli víz miatt egyébként is párás levegő felmelegedve felszállna, és kicsapódna belőle a páratartalom a magasabb, hűvösebb rétegekben.

Egyes kutatók, például a Meteomedia nevű, időjárás-előrejelzéssel foglalkozó német cég szakértője, Joachim Schug szkeptikusabban ítéli meg az esőcsinálás esélyeit. Schug a német Spiegel Online-nak nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye szerint a Földközi-tenger környékén a belga-spanyol módszer nem valószínű, hogy működni fog, mert a levegő ott nyáron túl száraz.

Kisebb felhők keletkezhetnek ugyan, de azok gyorsan eloszlanak, s ezt jól bizonyítja az olyan nagyobb városok környéke, mint a spanyolországi Málaga vagy a görög főváros, Athén térsége. Ezeken a helyeken ugyanis a város által képzett hősziget sem képes a csapadékmennyiség növelésére.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.