Óvatosnak kell lenni
Snow, aki egy múlt heti konferencián ismertette felfedezését, óv attól, hogy bárki is túlértékelje eredményeit. "A felfedezésből nem szabad arra következtetni, hogy minden GM-növény veszélyes - mondta - De úgy gondolom, hogy óvatosnak kell lennünk, mert a gyomnövényekben a beépült gének örökre megmaradnak."
A Pioneer Hi-Bred szóvivője, Doyle Karr elmondta, hogy a már használt GM-növényeknek, például a szójababnak és kukoricának, nincs vadon élő rokonuk az USÁ-ban, tehát nem áll fenn a véletlen kereszteződés veszélye. Bár a GM-repce rokona a vad mustárnövénynek, génjeit egyelőre mégis csak a mezőgazdaságban termelt, nem manipulált repce vette át, főleg Kanadában.
A cukorrépák a gyomokkal csereberélnek
A lille-i egyetem kutatója, Henk van Dijk és kollégái cukorrépa-mezők tanulmányozásakor ismerték fel, hogy korábban jócskán alulbecsülték a géncsere valószínűségét a GM-cukorrépák és a köztük növő gyomnövények között. A cukorrépa esetében különösen bonyolult a helyzet, ugyanis a folyamat kétirányú: a gyomok génjei gyakran "szennyezik" a nemesített répafajtákat, így csökkenthetik a terméshozamot.
Ezen a módon a gyomok akár a mezőgazdasági gyomirtószereknek ellenálló géneket is beépíthetik, így pedig már nem csak kellemetlenséget okozhatnak a gazdáknak, hanem komoly problémát. Van Dijk szerint egyes trükkök, mint például a kromoszómaszám megduplázása ugyan lassíthatja a gének terjedését, de nem állíthatja meg teljesen. De minden kockázat ellenére továbbra is az a véleménye, hogy a genetikai manipuláció sokat segíthet a gazdálkodóknak.