Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Tabletták öngyilkosság ellen

2006.05.31. 11:50
Milyen hatással vannak ránk a saját szervezetünkben termelődő, marihuánaszerű anyagok? Miként függ össze a modern lélekgyógyszerek adagolása és az öngyilkossági ráta? Erről is tanácskoztak magyar és francia pszichológusok Budapesten. Kiderült, hogy az öngyilkosságok száma jelentősen csökken, ha az úgynevezett SSRI-típusú, újfajta gyógyszerek elterjednek egy országban, illetve növelik az orvosok képzettségét a depresszió felismerésében és megelőzésében.

A 23 éves orvostanhallgató egy túlhajszolt vizsgaidőszakban ment el kezelőorvosához. A "specialista" azt mondta, menjen haza, majd kipiheni magát. Pár nap múlva öngyilkos lett a diák. Rihmer Zoltán, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főorvosa szerint az ilyen esetek miatt fontos, hogy az orvosok képzettsége emelkedjen itthon is.

Rihmer mindezt a Francia Intézetben mesélte el, ahol harmadszor szervezett találkozót pszichológusok, pszichoanalitikusok, pszichiáterek számára a Piotr Tchaadaev Társaság. A versailles-i székhelyű, Pjotr Csaadajevről, a cár által üldözött orosz gondolkodóról elnevezett egyesület most a Magyarországi Frankofon Orvosok Társaságával és a Magyar Pszichiátriai Társasággal közösen rendezett konferenciát.

Havas könyvet írt róla

Rihmer szerint - akinek a Lipótmezőn működő osztályáról Havas Henrik is írt egy könyvet - az orvostanhallgatóéhoz hasonló esetek szerencsére egyre ritkábbak, de azért nemcsak huszonéves diákok, hanem 30 éves orvos is öngyilkos lett nemrégiben Magyarországon. Tehát előfordulhat, hogy még a legképzettebbek, a legtájékozottabb depressziós betegek is nélkülözik a szakszerű pszichiátriai-pszichológiai ellátást.

Magyarországon 1983 óta drasztikusan csökkent az öngyilkosságok rátája, ez Rihmer szerint azt bizonyítja, hogy sikeresebben képzik ma már az orvosokat, és megszűnt a tömegesen téves diagnózisok korszaka. A nyolcvanas évekig ugyanis Rihmer szerint a hazai orvostársadalom többnyire skizofréniának vélte a mániás depresszió tüneteivel jelentkező betegeket, így természetesen félregyógyszerezték őket, ha egyáltalán kaptak kezelést.

Végre kevesebb a skizofrén, és több a depressziós

Statisztikailag kimutatható, hogy ma már sokkal kevesebb a skizofréniával diagnosztizált beteg Magyarországon, és drasztikusan nőtt a depressziósok száma. Ez annyiban jó hír, hogy legalább most már felismerjük a megfelelő betegségeket, és így nálunk is helyreállt a nemzetközileg kimutatható "normális" arány a skizofrének és a depressziósok között.

Minthogy a hozzá nem értők számára a skizofrénia és a depresszió tünetei sokszor hasonlóak, de kezelésük eltérő, ennek a következményei meglátszottak az öngyilkossági statisztikákon is.

Egyetlen döntő tényező

A Harvard Egyetemen tavaly felmérték: az öngyilkosságok csökkenésének nemzetközi viszonylatban egyetlen döntő tényezője van.

Ez az egyetlen tényező pedig Rihmer szerint az, hogy sikerült a neurotranszmitterek reuptake-inhibitorait, vagyis idegi ingerületátvivő anyagok visszavételét gátló gyógyszereket jobban elterjeszteni. Ezek az új típusú antidepresszánsok kevesebb mellékhatással, és célzottabban képesek enyhíteni a depressziót. (De azért vannak mellékhatásaik, illetve nem mindenkire hatnak elég erősen.)

Egy pirula: mínusz 2,5 százaléknyi öngyilkos

A Harvard kutatói kimutattak egy statisztikai összefüggést (korrelációt) is: eszerint ha egy országban az egy főre vetített SSRI-k fogyasztása évente egy pirulával, tablettával nő, akkor az öngyilkossági ráta 2,5 százalékkal csökken. (SSRI: a szerotonin szintjét az agyban normálisra visszaemelő antidepresszáns.) Vagyis minél korszerűbb gyógyszereket szednek a betegek, annál kevésbé érzik súlyosnak problémáikat, noha azok természetesen nem szűnnek meg a tabletta beszedésétől.

Rihmer ugyanis hangsúlyozta: a gyógyszeres és a pszichoterápia együtt képes megelőzni és megakadályozni a legnagyobb bajt, az emberi élet elvesztését. Az öngyilkosságok döntő része ugyanis nem skizofréniás, nem alkoholista vagy testi betegséggel küszködő embereknél következik be, hanem a depressziósoknál, különösen pedig a mániás depressziósoknál.

Kinek, milyen depressziója van?

Vannak olyan felmérések, amelyek szerint a magyar társadalom harminc százaléka depressziós. Őket is veszélyezteti a munkanélküliség, az anyagi gondok, esetleg a családi problémák, de feltétlenül nem belőlük lesznek az öngyilkosok. Ez a harminc százalék ugyanis csak egy évben átlagosan csak egyszer panaszkodik valamilyen szintű depresszióra.

Az igazán fenyegetettek azok, akik naponta szembesülnek saját rosszkedvükkel, lehangoltságukkal. Ez a kisebb létszámú csoport a társadalom 2,6 százaléka, és közöttük is vannak különböző rétegek. Elsősorban azok a "legrizikósabbak", akiknél kérdőíves felméréseken kiderült: életükben nagy szerepet játszik az agitáció, vagyis valamiféle izgatottság, indulat motiválja őket.

A legveszélyeztetettebbek: a mániás depressziósok

Az agitáció elsősorban a mániás (bipoláris) depressziósokra jellemző, így ők a leginkább hajlamosak a végzetes tettekre, és ők szorulnak a leginkább gyógyszeres kezelésre, illetve pszichoterápiára.

A bipoláris depressziósokra jellemző kifejezetten a betegség mániás szakasza, amely váltakozik a lehangolt állapottal. E váltakozás miatt nevezik bipolárisnak a tünetegyüttest. Az ilyen lelki betegek aktívabbak, gyakran agresszívabbak környezetükkel, vagy akár önmagukkal szemben. Dühkitörések, hangulatingadozás jellemzi őket: túl aktívak néha, máskor viszont túlzottan passzívak is lehetnek. Önértékelésük alacsony többnyire, és sokszor nehezítik meg a velük együtt élők, dolgozók életét.

A mániás depressziósok izgatottságuk, agresszivitásuk miatt másfajta módon követik el az öngyilkosságot: erőszakosabb, durvább, és így végzetesebb eszközökhöz nyúlnak. Vagyis lőfegyverrel, késsel, akasztással vagy magas helyről való ugrással kísérleteznek, többnyire sokkal "sikeresebben", mint az egyszerűbb depressziósok, akik esetleg gyógyszert vesznek be.

Önmagunk elleni agresszió

Rihmer ennek kapcsán idézte Freudot, aki az öngyilkosságot az önmagunk elleni agresszióként értelmezte. Rihmer szerint a modern orvostudomány igazolta Freudot, ugyanis a mániás depressziósoknál ugyanúgy csökkent szerotonin-szint tapasztalható, mint például a gyilkosoknál. Márpedig az agybeli alacsony szerotonin-szint az agresszivitáshoz kapcsolódik.

A lecsökkent szerotonin-szintet emelik vissza normálisra az újfajta antidepresszánsok, amelyek SSRI néven ismertek. (Az angol rövidítés is ezt a nevet, illetve funkciót tömöríti: szelektív szerotonin reuptake-inhibitorok. Reuptake-inhibitor: visszavételt gátló anyag.)

Ezek a gyógyszereknek az alkalmazása Magyarországon a kilencvenes években terjedt el igazán. Azóta megfigyelhető nálunk is az öngyilkosok számának csökkenése, és immár "elvesztettük" világelsőségünket e szörnyű statisztikát tekintve. Magyarországhoz hasonlóan azokban az országokban következett be drasztikus csökkenés az öngyilkosságok számában, ahol bevezették ezeket az antidepresszánsokat - tette hozzá Rihmer.

Más vélemények szerint egyébként a szerotonin bevitelét vagy a szerotonin kiválasztás serkentését nehéz gyógyszerrel szelektíven megoldani, vagyis hogy csak azokon az ingerület-átvivő pontokon hasson, ahol tényleg át kell vinni egy ingerületet. A szelektív szerotonin reuptake inhibitorok az idegsejtek által a normális működés során kiválasztott szerotonin felszívondását lassítják.

Nemcsak a szerotoninra kell figyelni

A főorvos a konferencia szünetében az Index kérdésére elmondta: nemcsak a szerotonin-szint szabályozására van szükség a lelki betegeknél. Van, akinél többféle gyógyszert kell alkalmazni, és vannak, akiknél más neurotranszmitterek (idegi ingerület-átvivő anyagok) szintje nem megfelelő. Éppen ezért a dopamin- és a noradrenalin-szintet is "be kell állítaniuk" a gyógyszeres terápiát végző kutatóknak. (Egyébként ilyenkor is a reuptake-inhibitorok alkalmazása az egyik legkorszerűbb metódus.)

Rihmer hozzátette: új felismerés a lelki betegségek vizsgálatakor, hogy az utóbbi két évben már nem csak depressziós és mániás depressziós betegekről lehet beszélni, hanem megjelent az úgynevezett hipomániás depresszió kategóriája is.

Nem elég a kizárólagos gyógyszerterápia

Ez nem annyira izgatott, agitált állapotot jelent, de az egyszerű depressziónál bonyolultabb jelenség. A kutatók szerint ez a hipomániás állapot előzheti meg a súlyosabb mániás betegség kialakulását, ezért, ha ilyen stádiumban kezdik kezelni a pácienseket, sokkal jobb eredményt lehet elérni - mondta a főorvos.

Rihmer felvetései kapcsán a konferencia más résztvevői azt fejtegették, hogy nem elég a gyógyszeres terápia, mindig pszichoterápiával, tehát lelki kezelés is szükséges a betegek számára. Ez azt jelenti, hogy önmagában a "kémiai anyagok" bevitele nem oldja meg az egyéni bajokat.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.