Mária
-6 °C
-2 °C

Teller Ede az igazi Darth Vader

2004.05.06. 16:05
Megatonnás megalomániás címmel írt recenziót a Guardian publicistája a jövő héten megjelenő Teller Ede-életrajzról. A szerző Peter Goodchild, a tudós egykori barátja, Az Igazi Dr. Strangelove című könyvben Tellert, a hidrogénbomba feltalálóját Darth Vaderhez hasonlítja, és a tudományos élet melletti politikai szerepvállalását, illetve a hidegháborúval kapcsolatos felelősségét boncolgatja.
A sajátos hangvételű, közel ötszázoldalas életrajzban a szerző - aki korábban Robert Oppenheimerről írt biográfiát - Darth Vader mellett Stanley Kubrick: Dr. Strangelove című 1964-es alkotásának világuralomra törő, pszichopata főszereplőjéhez hasonlítja Teller Edét.

Már Eisenhower is utálta Tellert

Teller Ede
Fotó: EPA/Frank Maechler
Robin McKie, a Guardian szerzője Dwight Eisenhower volt amerikai elnök rémképeivel kezdi írását. Az Ike becenévre hallgató hidegháborús elnök számára két mumus volt az amerikai tudományos elitben, a két legismertebb bevándorló tudóssztártól tartott: Werner von Brauntól, a modern rakétatechnika német származású megálmodójától és Teller Edétől, a hidrogénbomba magyar származású feltalálójától. "Óvakodjanak Werner von Brauntól és Teller Edétől" - intette munkatársait.

A V2 rakétát alkotó náci technokrata von Braun ennek ellenére kisebb szálkát jelentett az elnök szemében, ugyanis a tudós hamar feladta a fegyverkezéssel kapcsolatos törekvéseit, és az űrprogram felé orientálódott. Nem úgy a "bozontos szemöldökű, fáradhatatlan Teller", fogalmaz a Guardian szerzője, aki a következő kilenc elnök munkássága alatt is "passzívan aktív" szerepet játszott a védelmi politika köreiben. Von Braunnal ellentétben Teller egészen tavalyi halálának időpontjáig riogatta jelenlétével és véleménynyilvánításaival az amerikai közéletet.

A nukleáris fegyverkezési verseny felelőse

Amerika és a világ jelentős része máig hordozza Teller befolyásának kártékony nyomait, írja McKie, akinek véleménye szerint a magyar származású tudósé a legnagyobb felelősség abban a tekintetben, hogy az Egyesült Államok egyre inkább belesodródott a nukleáris fegyverkezési versenybe. Teller 1952-ben építette meg a hidrogén bombát, amely nagyságrendekkel erősebb volt a Hiroshima és Nagasaki felett felrobbantott atombombánál. Ezt követően a Livermore nukleáris laboratórium vezetőjeként számos nukleáris fegyver előállítása fűződött a nevéhez. Amikor John Kennedy 1961-ben elfoglalta az elnöki széket, az elődjétől örökölt tizennyolcezer nukleáris fegyver mellett a Szovjetúnióval is számolnia kellett, amely addigra beszállt a nukleáris fegyverkezési versenybe.

Tellerrel ellentétben a tudósok nagy része aggódva figyelte a hidegháborút, a magyar atomtudós azonban egyre nagyobb hévvel vetette magát a nukleáris fegyverkezés körüli vitákba. Befolyását és hírnevét használta arra, hogy megakadályozza a kísérleti robbantások betiltásáért lobbizó törekvéseket, és nem törődött azoknak a tudósoknak a figyelmeztetésével, akik a nukleáris támadások rákkeltő hatásaira hívták fel a figyelmet. A Guardian szerint Teller Ede Oppenheimer lejáratásában is nagy szerepet játszott, aki bár a hiroshimai robbantás vezetőjeként szerepet kapott a nukleáris fegyverkezési versenyben, később amellett érvelt, hogy nincs szükség az atomfegyverek további fejlesztésére.

"Nem azért akartam a hidrogénbombát, hogy azzal embereket öljenek, hanem azért, mert akkor újdonságnak számított" - idézi a Guardian Teller egyik megnyilvánulását. Mondandójának valamelyest ellentmond, hogy nagy erőkkel támogatta azt a lehetőséget, hogy huszonhat nukleáris bombával vájjanak egy újabb Panama csatornát, illetve a Ronald Raegan elnöksége alatt napvilágot látó, a csillagháborús terv alapjaként szolgáló gondolat is a nevéhez fűződik.

Teller Ede nem más, mint Darth Vader

A könyv szerzője, Peter Goodchild szerint Stanley Kubrick Dr. Strangelove című szatírájában a Peter Sellers által megformált náciszimpatizáns főszereplő csak a felszínes szemlélő számára hasonlít von Braunra, az őrült tudós karakter mániákus megszállottsága egyértelműen Teller személyiségéhez hasonlít. Goodchild azonban továbbmegy, ugyanis szerinte Dr. Strangelove-nál közelebbi hasonlatot is találunk a filmtörténetben. Ez pedig nem más, mint a Csillagok Háborúja Darth Vadere, az alapvetően liberális gondolkodású nagyúr, akit elragadott a sötét oldal.

Az életrajzban arra a kérdésre is választ kapunk, hogy hogyan kerülhetett a magyar származású Darth Vader a másik oldalra. A pszichoanalízis hívei számára nem férhetne kétség ahhoz, hogy Teller túlságosan védelmező édesanyja a bűnös az eltorzult személyiség miatt. A Guardian egyetlen példát említ Teller-mamával kapcsolatban, amely szerint a kis Ede kizárólag a dereka köré erősített bőrpóráz használatával úszhatott.

"A világ jobb lett volna Teller nélkül"

A Guardian véleménycikke szerint Goodchild munkája "elsőrangú, alapos portré, amely megfelelő kontextusban" tárgyalja Teller életét, ugyanakkor túlságosan finomkodó megfogalmazásban. Teller háborús uszító volt, ám a szovjetek is azok voltak, fogalmaz a lap. A könyv megemlékezik a tudós intellektuális képességeiről is, illetve elemzi Teller saját magával szembeni őszinte emberismeretét is.

Robin McKie azzal zárja a könyvet, hogy nem tud nem egyetérteni a Nobel-díjas fizikus Isidor Rabival, Teller egykori barátjával, aki szerint "a világ jobb lett volna Teller nélkül". "Igazán kellemetlen sírfelirat lenne, de az életrajz elolvasása után valójában pontosnak tűnik" - zárja a könyvismertetőt.